Orbán a negyedik legnegatívabban megítélt külföldi politikus Ukrajnában

Magyarországon a háború kezdete óta mindösszesen 34 ezer ukránt regisztráltak hivatalosan menekültként – ez töredéke annak, ahány ukránt a hasonló nagyságú államok fogadtak ebben a státuszban, pedig Magyarország határos Ukrajnával. Az okok bonyolultak, de a legfontosabb Orbán Viktor politikája és az információ hiánya – írta a szászországi német közszolgálati műsorszóró a honlapja nyomán a Hírklikk.

Az ukrán menekültek száma minden környező országban jóval magasabb. A Magyarországra érkező ukránoknak mindössze mintegy egy százaléka folyamodott menedékért, legtöbben nyilván továbbutaztak – mondta el az MDR-nek Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság menedékprogramjának a munkatársa. Sokan nem menedékért, hanem munkavízumért folyamodtak, de ezzel rosszabb a helyzetük, mint azoknak, akik menedéket nyernek. Ők nem szerepelnek a menekültügyi statisztikákban.

Ennek az aránytalanságnak sok oka van. Köztük van a magyar miniszterelnök politikája, aki a támadó háború ellenére sem foglalt egyértelműen állást Moszkva ellen, és ezért kételkednek Magyarország ukrajnai háborúval kapcsolatos magatartásában – ezt mutatta ki egy ukrajnai felmérés. A külföldi politikusok negatív értékelésében Putyin és Lukasenka vezet 97, illetve 94 százalékkal, aztán Hszi Csin-ping kínai vezető következik (73 százalék), és a negyedik helyen Orbán Viktor áll, 69 százalékkal.

Így aztán nem meglepő, hogy az ukránok inkább máshol keresnek menedéket. Szekeres arra is rámutatott, hogy a Magyarországra érkező ukrán menekültek egy része ukrajnai magyar, és rendelkezik magyar állampolgársággal is. Ezeknek az embereknek nincs szükségük tartózkodási engedélyre, és szintén nem szerepelnek a vonatkozó statisztikákban.

Mindez azonban Szekeres szerint még mindig nem elég magyarázatként. Sok menekült nyilván azért sem kerül a magyar statisztikákba, mert nem menedéket kérnek, hanem munkavízumot, és ennek oka az információhiány. Az „átmeneti védelem” könnyebben kérhető, és magában foglalja a korlátlan időre szóló munkaengedélyt. Az „ideiglenes védelem” nem teljesen egyenlő a menekültstátussal, hanem egy szükségmechanizmus, amit az EU Tanácsa az Ukrajnai orosz támadás nyomán vezetett be, és amit minden tagállamban alkalmaznak. Eredetileg egy évre szólt, azóta további egy évvel meghosszabbították. Magyarországon azonban jóval kevesebben kérik, mint máshol. A Helsinki Bizottság munkatársai helyszíni munkájukban arra jutottak, hogy az érkezők nem rendelkeznek elegendő információval arról, hogy milyen lehetőségekkel rendelkeznek.

Sok munkáltató a munkavízumhoz ragaszkodik, ennek azonban nem világosa az oka. Mindenesetre, ha az illető elveszíti az állását, és nem talál nagyon hamar új munkát, akkor megszűnik a tartózkodási engedélye, míg a menedéket elnyerőket ilyen veszély nem fenyegeti. Ugyanakkor a gyakorlatban a távozást nem lehet kikényszeríteni, és kitoloncolni sem lehet őket Ukrajnába, mert az sértené a nemzetközi jogot mindaddig, amíg ott háború zajlik. Amint azonban érvényét veszti a munkavízum, „tűrt” személyekké lesznek, csak igen korlátozott tartózkodási joggal rendelkeznek, és nincs munkavállalási engedélyük.

A magyar állam saját értékelése szerint mindent korrekt módon tesz a menekültek segítésében. Ám az érkezők nyilvánvalóan nem kapnak elég tájékoztatást a jogaikról, amint erre a Magyar Helsinki Bizottság és több más civil szervezet is felhívja a figyelmet. Ezek a szervezetek jogi tanácsadással igyekeznek segíteni, de nagyon hiányolják a rendszerszerű megoldást, például a kormány jól megszervezett információs kampányát.