A külhoni magyarság anyanyelvhasználata szerepelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szakpolitikai munkacsoportjának csütörtöki budapesti ülésének napirendjén.
Vitányi István, a testület fideszes társelnöke a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón elmondta: 85 százalékban pozitív eredményekről hallhattak.
Kitért arra is, hogy szignifikáns változás következett be a 2010 előtti helyzethez képest, akkor évente a magyar állam a külhoni magyarságot 13-14 milliárd forinttal támogatta, ez összeg 2018-ban már 140 milliárd forint, több mint a tízszerese volt, és azóta is bővültek a források.
A mostani iskolaévtől a kárpátaljai magyarok százezer forintos éves támogatást kapnak minden gyermek után és a 2023/24-es tanévtől minden külhoni diák és családja megkapja ezt a juttatást.
Kitért a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási kampányára és az iskolabusz programra is. Utóbbi keretében 16 járművet állítottak forgalomba, és talán ennek is köszönhető, hogy 30 százalékkal nőtt a magyar általános iskolába beiratkozottak száma Felvidéken.
Erdélyben is jelentős előrelépések történtek, a román képviselőház most tárgyalja az oktatási törvényt, és ebbe több olyan pont is bekerült, amelyet az RMDSZ kezdeményezett kormánytagként.
Legnehezebb helyzetben a kárpátaljai magyarság van, az oktatási és nyelvtörvény visszalépést jelent az 1992-es jogszabályhoz képest – mondta. Megjegyezte:
a magyar és a román fél közösen fordult a tervezett változtatások miatt a Velencei Bizottsághoz.
Értékelése szerint a külhoni magyarok elégedettek az anyagországi támogatásokkal, képviselőik megköszönték azt a gondoskodást, amit az anyaország mutat irányukba.
Z. Kárpát Dániel, a testület jobbikos társelnöke arról beszélt, hogy több magyarlakta területi oktatási helyzetét is megismerhették. A Kárpátalját érintő kihívások kiáltanak a legnagyobb közfigyelemért – mutatott rá, hozzátéve: az ottélő magyarok jogai erőteljesen csorbulnak, amennyiben a jelenlegi helyzet marad.
