Novák Katalin: „Bármerre járjak, a Kárpátalján élő 150 ezres magyar közösség hírét is elviszem”

A nők békéért kiáltó hangjára jobban odafigyel a nagyvilág, azt még a fegyverek dörgése sem tudja elnyomni – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a Kelet-Magyarország szombati számában megjelent interjúban, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei látogatása alkalmából adott.

A napilapban az államfő úgy fogalmazott: „átérezzük, mit jelent az, ha fiainkat és férjeinket küldik háborúba. Én pedig azért dolgozom, hogy a generációknak ne kelljen átélniük a háború borzalmait”.

Mint mondta, „számunkra a mielőbbi béke a cél”. Szerinte az ukrajnai háborúban mind a két fél és az őket támogatók is hamis reményeket táplálnak. Amíg nem fogadják el, hogy a háborús céljaikat nem fogják elérni, addig nem várható szándék a békekötésre – jelentette ki.
Elmondta, a háború kezdete óta eltelt több mint egy év alatt másfél millió menekült érkezett Magyarországra, akik először Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találkoztak a magyarok összefogásával.

„Több mint egy éve nap mint nap helytállnak a segítők. Erről az emberfeletti áldozatról csak büszkeséggel tudok beszélni itthon és külföldön egyaránt” – fogalmazott a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy „azzal, ahogy a magyarok most helytállnak, az ország a legjobb arcát mutatja, és ez tiszteletet ébreszt”.

„Bármerre járjak, a Kárpátalján élő 150 ezres magyar közösség hírét is elviszem. Őket közvetlenül érinti a háború, sokaknak a fiaikat, férjeiket, édesapjukat kell siratniuk, családok estek szét” –

mondta Novák Katalin.

Hozzátette, a kárpátaljaiak többszörösen nehéz helyzetben voltak már a háború előtt is, ez azóta csak súlyosbodott. A magyar közösség amúgy sem kiterjedt kisebbségi jogait folyamatosan szűkítették. Sok államfő nem tud arról, hogy Ukrajna területén magyar nemzeti közösség él, melynek tagjai jogkövető ukrán állampolgárok, dolgoznak, hozzájárulnak Ukrajna gazdaságához, sőt sokan harcolnak a háborúban, közben ragaszkodnak magyar anyanyelvükhöz, hagyományaikhoz, kultúrájukhoz, identitásukhoz. „Mi ezek megtartásában, ápolásában segítjük őket” – mondta, hozzátéve: szeretné, hogy minél többen megismerjék az éremnek ezt az oldalát.

A kijevi látogatásáról elmondta, egyik célja éppen a kárpátaljaiak megerősítése volt. Az ukrán elnök meghívását elfogadva megragadta az alkalmat arra is, hogy személyesen is biztosítsa arról, „megtámadott félként számíthatnak ránk, a szomszédjukra”.

Magyarország az első pillanattól kezdve kiáll Ukrajna területi integritása, szuverenitása mellett, elítéli az orosz agressziót, elfogadhatatlannak tartja egy szuverén állam megtámadását – jelentette ki. „Mindemellett pedig erőnkön felül segítjük a menekülteket” – tette hozzá. Leszögezte: a magyar kisebbség jogainak biztosítása a háborús helyzettől független kérdés és követelés. Ezek a jogok nem sérülhetnek sem most, sem a jövőben. „Sajnos ezen a területen egyelőre nem állunk jól” – fogalmazott az államfő.

Novák Katalin az interjúban elmondta azt is, hogy a háború kettős felelősséget ró a döntéshozókra. Egyfelől folyamatosan figyelni kell a frontra, s minden alkalmat meg kell ragadni a béke érdekében folytatott tárgyalásokra. Másfelől nem lehet kizárólag a háborúval foglalkozni, az élet más területeit sem lehet elhanyagolni. „Magam is e kettősségben élek: egyik oldalon az ukrajnai háború, közben folyamatosan figyelek a családokra, a periférián élőkre, a nőkre” – tette hozzá. „Úgy fogom fel, hogy az elnöki megbízatással egy reflektort kaptam a kezembe, amellyel ráirányíthatom a közvélemény figyelmét azokra a helyekre és problémákra, amelyek nem kapnak elég fényt és törődést” – tette hozzá.