Jakab István: Magyarország kiáll Ukrajna mellett, de a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását kéri

Magyarország a háború kitörése óta elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki Jakab István, az Országgyűlés alelnöke hétfőn Prágában az európai uniós nemzeti parlamenti elnökök kétnapos konferenciájának nyitónapján.

„A háború egyéves évfordulója kapcsán az Országgyűlés március 31-én békepárti határozatot is elfogadott” – emlékeztetett a magyar politikus.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország eddig több mint 100 millió eurót fordított Ukrajna támogatására, és történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját folytatja. Magyarország folyamatosan gondoskodik az országba érkező ukrán menekültek ellátásáról, a háború kezdete óta 4,8 millióan érkeztek az országba Ukrajnából.

Magyarország nemzeti érdeke egy szuverén, erős, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő őshonos nemzeti közösségeknek – így a magyaroknak, a bolgároknak, lengyeleknek, románoknak – is életlehetőséget biztosító Ukrajna – mutatott rá Jakab István. Leszögezte:

„az utóbbi időkben tapasztalt kárpátaljai események, a magyar pedagógusok indokolatlan elbocsátása és a magyar jelképek levétele egy súlyos, magyarellenes kampány egyértelmű jelei Ukrajnában. Ez nemcsak kétoldalú probléma, hiszen Ukrajna uniós tagjelölt, a nemzeti kisebbségek védelme pedig az EU egyik deklarált alapértéke.”

Az Ukrajna elleni orosz agresszió nem az első orosz puskalövéssel kezdődött, tisztelt Konferencia, hanem azzal, amikor az orosz politika kétségbe vonta az ukrán nemzet létét, az ukrán nyelvet és az ukrán nemzeti kultúrát. Ebben a kérdésben mi, az Európai Unió minden tagállama, Ukrajna mellé álltunk – fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.

Mindezzel szemben – emlékeztetett Jakab István –, nem 2022. február 24. óta, hanem 2015 óta Ukrajna, szembe menve az általa vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, jogfosztó törvényekkel és állami politikával kétségbe vonja a területén élő, sérülékeny nemzeti közösségek létét, az ukrajnai nemzeti közösségek nyelvét, kultúráját és ezzel a létüket.

„Mikor fogja az Európai Unió hasonlóképpen elismerni és megvédeni az ukrajnai nemzeti közösségek létezéshez való jogát, mint ahogyan elismeri és védi az ukrán nemzet egzisztenciális jogát?” – tette fel a kérdést.

Magyarország akkor tudja támogatni Ukrajna további integrációs közeledését – akár a NATO, akár az Európai Unió irányában –, amikor Ukrajnában helyreállítják a magyar nemzeti közösség 2015-ig létező jogait – zárta felszólalását az Országgyűlés alelnöke.

A prágai parlamenti konferencia kedden folytatódik.