Kárpátalján a Tisza lett a legnagyobb szemetes

„Nincs érdemben szelektív hulladékgyűjtés Ukrajnában, de szerintem már harminc évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni” – fogalmaz Bucsinszki Viktor kárpátaljai környezetvédelmi aktivista a G7 cikkében, aki 2019 óta szervez folyótakarításokat a Tisza és mellékfolyói mentén. Emellett saját hulladékgyűjtő telepet is üzemeltet Beregszászon, ami a helyiek számára lehetőséget teremt a szelektív gyűjtésre.

A hulladékelhelyezés ugyanis egész Ukrajnában problémát jelent. Az Ukrajniszka pravda portál becslései szerint az Ukrajnában termelődő hulladék 90-95 százaléka vegyes telepeken végzi. Ráadásul még a háborút megelőzően is csupán a háztartások 78 százaléka részesült szemétszállítási szolgáltatásban. Pikánsá teszi a helyzetet, hogy míg a teljes ukrajnai hulladék mennyiség nagyjából hat százalékát hasznosítják újra, sok ukrán újrahasznosítással foglalkozó cég az EU-ból, köztük Magyarországról importál hulladékot: 2021-ben összesen 12,9 milliárd forint értékben.

Kárpátalja az ukrán szemétprobléma kítűnő péda, mivel közel száz periférikus kistelepülésen semmilyen szemétszállítás sincs, így az ott keletkező hulladék jelentős része folyókban végzi. Ez éves szinten több ezer tonna hulladékot jelent. Ennek a környezeti és szociális problémáknak határokon átívelő hatásai vannak: nem véletlen, hogy a helyi önkéntesek szorosan együttműködnek magyar szervezetekkel is a folyótisztításban. Bucsinszki Viktor ökológiai mozgalma is.

Bucsinszki Viktor 2021-ben alapította a Színes Tartályok Ökológiai Mozgalmat, ugyanis gyerekkora óta járt a Borzsára, a Tisza egyik mellékfolyójára horgászni.

„Először egy ötlet volt 2019-ben, amikor sok időm volt pecázni, jártam a Borzsára. Na, és akkor nem csak halakat, hanem nejlonzacskó és papucsot is fogtam ki”

– meséli. Ennek hatására létrehozott egy Facebook-csoportot, ahol önkénteseket toboroz folyótisztításhoz és szemétszedéshez.

A Borzsában és a Tiszába található műanyag hulladék nagyrésze kárpátaljai hegyvidéki falvakból jön. A szemétszállító cégeknek ugyanis túl költséges a magasan fekvő és kis létszámú településekről elszállítani a szemetet. Ezeken a településeken régóta az a szokás, hogy a folyópartra dobják a háztartási hulladékot, hogy majd azt a kiöntő folyó elsodorja.

“Ezt megszokták az őseiktől, csak azóta változtak a szemét összetevői. Akkor még, 50 évvel ezelőtt hol volt ennyi műanyag?”

– magyarázza.

További részletek ITT.