Mariuploban járt a közmédia stábja, ahol már javában tartanak az újjáépítések

Napok óta a megszokottnál is hevesebb harcok dúlnak a Donyeck és Zaporizzsja megyei frontokon. Az ukrán és az orosz oldalon is sikerekről számoltak be. Azonban, ahogy a háború kezdete óta szinte folyamatosan, ezúttal is sok az egymásnak ellentmondó információ. Az M1 stábja közben a megszállt területeken, többek között Mariupolban is járt, ahol már javában tartanak az újjáépítések. Vlagyimir Putyin közölte: 7000 milliárd forintnak megfelelő összeget különítettek el az annektált négy ukrán megye felzárkóztatására.

Fegyverropogás és robbanások zaja tölti meg a hajnali órákat a Donyeck megyei fronton. A Híradóban látható képsorokat a harmadik ukrán rohamdandár osztotta meg szombaton. Az alakulat a június elején elindított ukrán ellentámadás kezdete óta az első vonalban harcol. A Bahmut körüli síkságokon próbálják bekeríteni és visszaverni a megszálló orosz csapatokat. A napi szintű ütközetek szinte teljesen letarolták a növényzetet, így a természetes fedezék híján itt minden négyzetméterért keserves küzdelmet folytatnak.

A kijevi védelmi miniszter-helyettes szerint Zaporizzsja megyében sikerült áttörniük az orosz védelem Orehovnál húzódó első vonalát, ahol kemény orosz ellenállásba ütköztek.
„Már el is értük a második vonalat. Itt már más a helyzet, az ellenség nagyon mélyen beásta magát. Aláaknázták a területet és erős állásokat alakítottak ki” – mondta Hanna Maliar védelmi miniszter-helyettes.
A moszkvai hadvezetés viszont tagadja az ukrán sikereket. Az orosz védelmi minisztérium szerint az elmúlt napokban több fronton is megszaporodtak az ukrán áttörési kísérletek. A tárca azt állítja: kivétel nélkül visszaverték a támadásokat, miközben a Harkiv megyei Kupjanszk környékén orosz előrenyomulásról számoltak be.

A közmédia stábja közben az ukrán offenzíva egyik célpontjaként tekintett Mariupolban járt.
Az egykor 450 ezres kikötővárost a háború elején három hónapig ostromolta az orosz hadsereg. A legnagyobb pusztítás az ukrán ellenállás jelképévé vált, és azóta lebontásra ítélt Azovsztal acélmű romos gyárépületeit érte, de az egész város magán viseli a háború sebeit.

Az élet azonban lassan kezd visszatérni az utcákra. A várost mostanra már 280 ezren lakják, és folynak az újjáépítési munkálatok. Az itt élők alig várják, hogy vége legyen a háborúnak, mert akkor a dolgok jobbra fordulhatnak.

„Szerintem nem fogunk visszatérni Ukrajnába. Nem szeretnénk semmi ilyesmit. Igaz, Oroszországot ide senki sem hívta, maga jött ide, de amit átéltünk, azt nem akarom újra megtapasztalni”

– mondta egy helybéli nő.
A városban közben már javában gyűjtik a levélszavazatokat a szeptember tizedikei oroszországi helyhatósági választásokra. Bár az ENSZ-közgyűlés tagállamainak nagy többsége tavaly elutasította a négy ukrán megye Oroszországhoz csatolását, az orosz vezetés szeretné elérni a megszállt területek teljes gazdasági-társadalmi integrációját.

Vlagyimir Putyin kijelentette: 7000 milliárd forintnak megfelelő összeget különítenek el a négy elcsatolt megye fejlesztésére.
„Közel kétezer milliárd rubelt biztosítunk a központi költségvetésből a négy megye számára. Ez már egy valamire való összeg. Számos fejlesztési programmal kalkulálunk többek között az oktatásban, az egészségügyben és az infrastruktúrában, hogy az orosz átlagra emeljük őket”

– mondta az orosz elnök.

Máshogy képzelik el azonban a jövőt Kijevben. Volodimir Zelenszkij egy pénteki rendezvényen videokapcsolaton keresztül elmondta: csak akkor lehet fenntartható béke Ukrajnában és Európában, ha minden megszállt területről kivonulnak az oroszok, és az ukrán állam visszaszerzi felettük az ellenőrzést.