VIDEÓ: A sztálini időket idézi, ami a kárpátaljai magyarsággal történik

A hagyományoktól eltérően nyitották meg a tanévet a munkácsi magyar többségű II. Rákóczi Ferenc Középiskolában. Az ukrán állami lobogó és az oktatási intézmény zászlaja mellől ugyanis hiányzott a magyar zászló, nem csendült fel a magyar himnusz, és a csengőről is lekerült a nemzeti színű szalag.

Az iskolát 17 évig vezető, köztiszteletben álló magyar igazgatót, Schink Istvánt nemrég váltották le. Most megbízott ukrán igazgató és igazgatóhelyettes vezeti az iskolát.

A magyar nemzeti jelképek tiltása óriási felháborodást és ellenállást szült. A magyar tantestület és a szülők egy szál nemzeti színű gyertyával az udvar közepére vonultak, és csöndben néztek szembe az új iskolavezetéssel. Végül egy diáklány piros-fehér-zöld színű gyertyát helyezett el a feszület mellé, az iskola ukrán vezetői elé.

A megbízott igazgató, a magyarul egyáltalán nem beszélő, iskolai oktatási tapasztalatokkal nem rendelkező Maria Pauk már a tanévnyitó előtt egyértelműen jelezte, hogy célja az ukránosítás, a magyar idegen nyelvként oktatása, ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása.

Amikor pedig arról kérdezték a megbízott igazgatót, hogy a magyar közösség miért nem élhetett a jogaival, csak rövid választ adott: „Jelenleg még Ukrajnában élünk. Az állami szimbólum, a címer, a zászló és a himnusz ukrán, ezért Ukrajna-szerte csak ilyen zászlók lesznek” – mondta.

Erőszakos ukránosítás zajlik, aminek a célja, hogy megszüntesse a magyar iskolát és eltörölje a magyar oktatást – erről Popovics Béla beszélt a Híradónak. Az iskola magyar nyelv és irodalom tanára kiemelte: a tantestület ellenáll a cinikus és agresszív nyomásnak.

„Ami most történik, az a legsötétebb sztálini időket idézi. Az, hogy a nemzeti szimbólumainkat nem tudjuk használni. Az, hogy a csengőről leveszik a nemzeti színű szalagocskát, az, hogy a nemzeti imánkat nem tudjuk elénekelni. Ez döbbenetes számunkra. Kitartunk. Kitartunk, bízunk az Isten gondviselő szeretetében” – mondta.

Egymás után érik a csapások a kárpátaljai magyarságot – erről a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszélt a Kossuth Rádióban. Brenzovics László kiemelte: Munkács ukrán vezetése októberben eltávolította a turulemlékművet, majd leszedette a magyar zászlókat és feliratokat, végül a város magyar iskolájának magyar vezetőjét távolította el.

„Ezek az intézkedések sajnos nagyon károsak, és érthetetlen, hogy miért nem nyilatkozott az ukrán kormányzat, a megye vezetői miért nem ítélték el ezt a lépést, amely feszültségeket gerjeszt Kárpátalján, és megrontja az ukrán–magyar viszonyt is” – mondta Brenzovics László. Hozzátette: az Európai Unió hallgat az ügyben és tétlenül nézi, hogy Ukrajnában mi történik a nemzetiségekkel.

Ukrajna folyamatosan csorbítja a kisebbségi jogokat, aminek újabb állomása az anyanyelvi oktatás korlátozása, és hogy a nemzeti iskoláknak mostantól ukrán iskolákként kell működniük – mondta Szijjártó Péter hétfőn. A külügyminiszter hangsúlyozta: az EU-csatlakozáshoz a közös értékek és jogszabályok tiszteletben tartása kell, aminek a nemzeti kisebbségek védelme is fontos része.

„Mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a magyar nemzeti közösség jogait, addig nem tudjuk támogatni a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval. Hatalmas nyomásgyakorlás lesz mindenkin, mindenhol. De az a helyzet, hogy ki kell tartani, a kárpátaljai magyarokért kiállunk, a kárpátaljai magyaroknak semmi extrát nem követelünk, azt kérjük, hogy ami már volt joguk 2015-ben, azt kapják vissza” – mondta. A miniszter aláhúzta: Magyarország többször felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogfosztására, de az EU nem volt hajlandó erről tudomást venni.