Meghátrált Ukrajna, levette az OTP Bankot a „feketelistáról”

Ukrajna beadta a derekát, levette az OTP Bankot a fekete listáról – írta meg az UNIAN. Az ukrán hírügynökség szerint a Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NAKH) azért döntött így, mert az érintett vállalatok és országok képviselőivel sikerült megállapodni arról, hogy megszüntetik az együttműködést Oroszországgal. A „feketelistára” került vállalatokat jegyző honlapon – öt másik görög hajózási céggel együtt – az OTP Bank „átmenetileg felfüggesztett” státuszba kerül. A listán valóban az látszik, hogy az OTP Bank még rajta van, de felfüggesztett állapotban, amíg az Európai Bizottság részvételével további konzultációra kerül sor, a vállalat leírását pedig olvashatatlanná tették írta a magyarnemzet.hu.

Mint írják, reményeik szerint ezzel elhárul az akadály az elől, hogy Magyarország feloldja az Ukrajnának szánt 500 millió eurós támogatás vétóját, a görögök pedig további oroszellenes szankciókat szavazzanak meg.

A NAKH ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a görög vállalatok és a magyar bank kizárása a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az Oroszországgal való együttműködésre vonatkozó feltételek teljesítésétől függ majd.

A The Kyiv Idependent ukrán lap azt írja, a NAKH célja, hogy ösztönözze a nemzetközi üzleti vállalkozások kivonulását Oroszországból, csökkentve az ország „pénzügyi és technológiai képességét az ukránok megölésére”.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy jelenleg olyan multinacionális vállalatok is szerepelnek a listán, mint az Unilever, a Bacardi és az AliExpress.

Az ukránok még tavasszal tették a háború nemztközi szponzorainak listájára az OTP Bankot, azzal az indoklással, hogy oroszországi leányvállalata eredménye utáni adójával az agresszort támogatja, a megszállt területeken folytat tevékenységet, illetve kedvezményes hiteleket biztosít katonák számára. Ezeket a vádakat az OTP azonnal tételesen megcáfolta, nem beszélve arról, hogy számos mások külföldi bank – az OTP-nél sokkal nagyobb piaci súllyal – szabadon tevékenykedhetett. Mint azt ifj. Lomnici Zoltán is elmagyarázta, a listának különösebb jogi vagy üzleti következménye egyébként nem volt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a barátságtalan lépés után mindenesetre ezután világossá tette:

Magyarország mindaddig nem járul hozzá az ukrajnai fegyverszállítás semmilyen további európai uniós finanszírozásához, amíg ez nem változik.

– Ma világossá tettem, hogy addig mi nagyon nehezen megyünk bele egyáltalán tárgyalásokba is a tizenegyedik szankciós csomagról, nagyon nehezen tárgyalunk további áldozatokat kívánó gazdasági korlátozó intézkedésekről, amíg az OTP ezen a bizonyos ukrán listán rajta van. Elfogadhatatlan, még egyszer mondom, botrányos, és követeljük az ukránoktól, hogy vegyék le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról! – fogalmazott még nyáron.

A magyar vétó a gyakorlatban az úgynevezett Európai Békekeret kifizetésének blokkolását jelentette. A programot még 2021-ben hívták életre, hogy az EU „konfliktusmegelőző, békeépítő és a nemzetközi biztonságot erősítő” célokat támogasson belőle – a költségvetésen kívül (több mint 5 milliárd eurós) keretet mostanra főként Ukrajna támogatására használják fel. Az összeget a tagállamok közösen adják össze, tehát Magyarország is kiveszi a részét, csakhogy azzal a kikötéssel, hogy ezt az összeget nem az Ukrajnának szánt fegyverbeszerzésre, hanem az EPF más megfogalmazott céljaira, például a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére, a migrációs nyomás enyhítésére használják fel. A keretben Ukrajnának szánt következő 500 millió eurós részlet kifizetéséhez nem járultunk hozzá.