Top10


Partnerünk

Hírkosár logó, hírek egyben

Népszerű tartalom

Tálcán kínálta fel Ukrajna kincseit Donald Trumpnak Volodimir Zelenszkij
Trump különmegbízottja találkozott az ukrán nagykövettel
Donald Trump jövő heti találkozót helyezett kilátásba Zelenszkijjel, és megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel
Trump béketerve kiszivárgott, Zelenszkij és Putyin is őrjöng
Új szabályok a toborzóközpontoknak: tilos a kényszersorozás!

Kína berágott az ukránokra a feketelista miatt

A történet ismerős lehet: az ukránok felvettek néhány kínai vállalatot a „háborús szponzorokat” soroló feketelistára. Peking legalább annyira ingerült lett, mint Magyarország az OTP miatt.

Peking nyomatékosan felszólította Ukrajnát, hogy haladéktalanul törölje azokat a kínai vállalatokat, amelyeket felvett a „háborús szponzorokat” felsoroló dokumentumba. Az ukránoknak régi hobbija a listázás, és minden eszközt megragadnak, hogy a külföldi vállalatokat kifüstöljék Oroszországból. Aki nem hajlandó önként felszámolni orosz érdekeltségeit, azok mennek a szégyen- és feketelistákra, amelyek összeállításában a legbuzgóbb segítségük a Yale Egyetem önkéntes házmestercsapata.

Nem ismeretlen számunkra sem az ukrán eljárás:

tavaly az OTP került rá a „háborús szponzorok” papírtekercsére, miután a hazai pénzintézet továbbra is nyitva tartja oroszországi fiókjait.

A kormány akkor (és azóta is) érthetően ingerülten reagál arra, ha Ukrajna megpróbál – akár csak ilyen szinten – beleavatkozni a magyar gazdaság ügyeibe, és hogy bosszúságának nyomatékot adjon, bevetette az aduászt is.

Azt diktálná a logika, hogy Kijev diszkrétebb lesz, ha a külföldi érdekeltségekről van szó, pláne azon országok esetében, amelyek vagy nyomást tudnak gyakorolni rá a segélyek révén, vagy olyan kiemelt kereskedelmi partnerei, mint Kína. De nem. Az utóbbi hónapokban az ázsiai ország vállalatait kezdte el listázni – a válasz pedig cseppet sem volt finomkodó.

Ráncigálni a sárkány bajszát
Az ukrán listára a kínai energiaóriások, a China National Petroleum Corporation (CNPC), a Sinopec és a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) került fel – plusz még egy tucat olyan vállalat, amelynek az egyetlen „bűne” az, hogy továbbra is pragmatikus alapon szemlélik a saját érdekeiket, és ezek alapján folytatnak Moszkvával kereskedelmi tevékenységet.

A CNPC egyébként úgy reagált: nincs újdonság a hírben, már elég régóta fent vannak a listán, de nem érdekli őket. Bár a szégyen dokumentumának semmiféle jogi jelentősége nincs, a kínai kormányt nagyon is érdekelte a szerinte rendkívül antidiplomatikus gesztus, így arra szólította fel az ukránokat, hogy villámgyorsan távolítsák el az ázsiai cégeket a dokumentumról.

Kína kijevi nagykövete szerint a történet mélyen sérti a bizalmat és a kétoldalú kapcsolatokat. Azt ugyan nem részletezte, hogyan sérülhetnek konkrétan ezek a kapcsolatok, de elég könnyen kikövetkeztethető, ha rápillantunk a két ország kereskedelmi viszonyára.

Ahogy Iránnak, Ukrajnának is bőven van vesztenivalója egy kínai nézeteltéréssel. Az előbbi esetén Peking épp a napokban csapott az asztalra, ugyanazt üzenve Teheránnak, mint most Ukrajnának:

amennyiben kínai gazdasági érdekek sérülnek miatta egy konfliktusban, annak kemény következményei lesznek.

Hogy a burkolt fenyegetés mit jelenthet, nem nehéz kitalálni. Ami Iránnak az olaj, az Ukrajnának a mezőgazdasági export, amelyben az egyik leglelkesebb partnere a háború előtt éppen Kína volt. Az elmúlt két évben a kereskedelmi kapcsolatok nem szakadtak meg – Peking változatlanul importál Ukrajnából (ahogy és amennyit tud a kereskedelmi útvonalak káosza miatt), a szükségleteit azonban – ahogyan Irán esetében is – máshonnan is ki tudja elégíteni, ha arra kerülne sor. A listázással kapcsolatban tehát kínai kezekben vannak az ütőkártyák, az (egyelőre) finom nyomásgyakorlás pedig valószínűleg eléri a célját.

Barát vagy ellenség?
A Nyugat és Ukrajna a mai napig zavarban van, amikor Kína szerepe kerül szóba a konfliktus megítélésében. Egyesek Kreml-barátsággal vádolják, Peking azonban az elmúlt két esztendőben világossá tette: a gazdasági és kereskedelmi érdekeit tekinti prioritásnak, nem pedig a nyugati vagy az azzal szembenálló ideológiát.

Ukrajna bajuszrángatása azért is különös, mert eddig kínosan került minden olyan szituációt, amellyel felidegesíthette volna Kínát. Nem csak kereskedelmileg, politikailag is érdekelt a jó viszony megtartásában. Általános vélekedés, hogy Hszi Csin-ping lehet az egyetlen vezető a világon, aki érdemben tudná befolyásolni Putyin háborús erőfeszítéseit, és tető alá hozhatna egy olyan megállapodást, amelynek eredményeképpen Zelenszkij tízpontos „béketerve” közelebb kerülhetne a megvalósuláshoz.

A jelek szerint azonban Peking kivonja magát a folyamatból. A számos, Ukrajna szervezte békefórum közül mindössze egyen vett részt, azóta elzárkózik a találkozóktól. Amennyiben a listázás az ukrán elégedetlenség megnyilvánulása, alaposan mellényúltak Kijevben. Kína engedékenyen félre is nézhetne a piti zsarolás ügyében, ám a jelenlegi odamordulásával inkább csírájában akarja elfojtani az efféle kísérleteket.


Református
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com