Kárpátaljai magyar geográfus: „80-90 ezren maradhattunk”

A szakértők előrejelzései, amelyek szerint a háború után a népesség további harmadával csökkenne, túl pesszimisták. A népesség legfeljebb 3-4 millióval csökkenhet, de ez a legpesszimistább előrejelzés – jelentette ki Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ptukha Demográfiai és Társadalomkutató Intézetének igazgatója a Focusnak adott kommentárjában.

Elmondása szerint ma már mintegy 9 millió ukrán él az országon kívül. Ukrajnában 34-35 millióan lehetnek. De ezek hozzávetőleges számok – plusz-mínusz egy millió – tette hozzá az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

„A demográfiai helyzetet befolyásoló legfontosabb tényező természetesen a migráció. 2023 decemberében 4,3 millió ukránnak volt ideiglenes védelmi státusza, plusz 2,5-3 millió vendégmunkás Európában. De az EU nem minden. Ott van még az Egyesült Királyság, az USA, Kanada és más országok – ez egy újabb milliós plusz. Ami az Orosz Föderációt illeti, ott rendkívül homályos a kép, de szerintem ott is van egymillió” –

mondta a szakértő.

Hozzátette, hogy Ukrajna Európa közepén fekszik, csodálatos éghajlattal, természettel és erőforrásokkal rendelkezik, így a háború után „jól fognak járni”. Bár sok múlik azon, hogy mikor ér véget a háború.

„A harcok és az ukrán infrastruktúra pusztulásának minden egyes napja csökkenti az ukránok hazatérésének valószínűségét. Nő azoknak a száma, akiknek nincs hova visszamenniük, és javul a menekültek alkalmazkodása az új helyeken” – fogalmazott a szakértő.

Kárpátaljai magyar geográfus: „80-90 ezren maradhattunk”

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is oktató szakember társszerzésével nemrég jelent meg reprezentatív kutatás a kárpátaljai magyarság vallási megoszlásáról; a 2017-es állapotokat tükröző adatsor annak a felmérésnek a része, amely a magyar állam támogatásával bontotta le budapesti vezetők 150-200 ezer magyarról szóló mítoszait – írja a valaszonline.

Becsléseink szerint 80-90 ezer magyar él jelenleg Kárpátalján

– hangzott el az interjúban.

Nem tudjuk, mi történt 2017 és 2022 februárja között – vélhetően akkor sem nőtt a számuk –, de feltételezhető, hogy a veszteség döntő részét az elmúlt két év okozta.

– tette hozzá Kovály Katalin geográfus.

A teljes interjút ITT olvashatja el.