Volodimir Zelenszkij elmondta, mikorra várnak egy új nagy orosz támadást

A háború második évfordulója után egy nappal tartott sajtótájékoztatót az ukrán elnök Kijevben.

Az Ukrajna ellen indított teljes körű orosz háború két éve alatt 31 ezer ukrán katona vesztette életét – jelentette be Volodimir Zelenszkij.

„Ebben a háborúban 31 ezer ukrán katona halt meg. Nem 300 ezer és nem 150 ezer, ahogy Putyin és álnok köre hazudja. De minden ukrán katona nagy veszteség számunkra” – szögezte le. Zelenszkij a két éve kezdődött háború óta most először közölt adatot az elesett ukrán katonák számáról. Hozzátette, hogy tudomása szerint Oroszország 180 ezer katonát veszített. „Nem tudom, hány eltűnt emberük van, de azt tudom, hogy a sebesültekkel együtt akár 500 ezren is lehetnek” – fűzte hozzá.

Zelenszkij nem árulta el, hány ukrán katona sebesült meg, mert – mint mondta – ebből Oroszország tudná, hányan hagyták el a csatateret. Nem nevezte meg az eltűnt katonák számát sem.

„Arról is tudunk, hogy több tízezer ukrán halt meg az Oroszország által megszállt területeken”

– fűzte hozzá.

Az elnök kifejezte: nem hiszi, hogy Putyinnal a tárgyalások békét hozhatnának, de úgy gondolja, hogy az orosz elnök elismeri majd tévedését és vereségét.

„A kérdés jogi és politikai síkon van. Kínálunk egy olyan platformot, amelyen Putyin egyetérthet abban, hogy elvesztette ezt a háborút, és hogy ez hiba volt, számunkra és az egész demokratikus világ számára pedig tragédia, ezért ebben a kérdésben igazságot kell szolgáltatni” – fogalmazott. Kijelentette: biztos abban, hogy Ukrajna nem veszíti el ezt a háborút, szerinte ugyanis nincs más választásuk, mint győzni, különben az ország megszűnik létezni. Hangsúlyozta egyúttal: az, hogy mennyire lesz nehéz a győzelem és hány áldozatot követel, az nagyban múlik a nyugati országokon.

Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai kongresszus egy hónapon belül jóváhagyja az Ukrajnának nyújtandó több milliárd dolláros segélycsomagot. Hozzátette: a nyugati partnerekkel folytatott közelmúltbeli tárgyalások után derűlátó a tekintetben, hogy hamarosan kap Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket, köztük taktikai rakétarendszereket partnereitől. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Ukrajna az Egyesült Államok segítsége nélkül nem képes megerősíteni légvédelmét.

Megismételte, hogy országának szüksége van Patriot amerikai légvédelmi rendszerre.

Zelenszkij közölte, hogy az ukrán hadsereg akkor tudja kiszorítani az ország területéről az orosz erőket, ha nagyjából ugyanannyi fegyvere lesz. Példaként említette, hogy az idei év elején még 12-szer több tüzérségi rendszere volt az orosz hadseregnek, mint Ukrajnának, ez mostanra csökkent, de még így is az ukrán tüzérségi fegyverek több mint hatszorosával rendelkeznek. Szavai szerint amíg az ukrán ellentámadásokkal nem sikerül ezt az arányt legalább a másfélszeresére leszorítani, addig az ukrán erők „egy helyben állnak, vagy 50-100 métereket veszítenek el”.

Az államfő szerint országára igen nehéz időszak vár pénzügyi és sok más téren márciusban és áprilisban, Oroszország pedig május végén vagy a nyár elején újabb nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen.

Zelenszkij leszögezte, hogy Kijev nem folytat tárgyalásokat partnereivel arról, hogy bevessék haderejüket Ukrajna területén. Ukrajna NATO-csatlakozása szerinte alapvetően két országtól, az Egyesült Államoktól és Németországtól függ.

Az elnök arra a kérdésre, felvenné-e a telefont, ha Putyin felhívná őt, azt válaszolta: „nem fog felhívni”. Szerinte az orosz elnök nem akarja befejezni a háborút, legalábbis most még nem. Szavai szerint „a pénz Putyin gyenge pontja”, ezért azzal, ha Ukrajnának átadják a külföldön befagyasztott orosz vagyonokat, meggyengülne Putyin pozíciója az őt támogató orosz üzleti körökben.

Zelenszkij kitért a lengyel gazdatüntetésekre is. Kijelentette, hogy Ukrajna célja a lengyel határon az akadályok elhárítása, de ha ez nem sikerül, akkor a kijevi vezetés megvédi az ukrán kereskedelmet. Véleménye szerint Lengyelországban „belső harc folyik”, és igazságtalannak nevezte, hogy Ukrajnát használják fel nyomásgyakorlásként az európai intézményekre. Egyúttal kijelentette, bízik abban, hogy az ukrán és a lengyel miniszterelnök megoldást talál erre a helyzetre. „Elnökként nyíltan kijelentem, hogy nagyon fontos számunkra a szövetség fenntartása Lengyelországgal. Ha pedig még sem születik megoldás, akkor megvédjük magunk a vállalkozásainkat” – fogalmazott az ukrán államfő.