Ukrajnát várhatóan nem fogják meghívni a NATO-ba a szervezet idei, Washingtonban rendezett nyári csúcstalálkozóján – közölte az Index a The New York Times cikkére hivatkozva.
Mint a lap írta, többen – köztük az Egyesült Államok és Németország is – továbbra is úgy vélik, hogy Ukrajnát csak akkor lehet meghívni, ha a háború véget ér (amint az a tavalyi csúcstalálkozón is elhangzott).
Ennek értelmében Washingtonban nem ajánlanák fel Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Sőt, a lap szerint
azt szeretnék, ha erről a kérdésről egyáltalán nem is esne szó a találkozón.
Arról viszont várhatóan lesz szó, hogy a NATO tagállamai miként tudják segíteni Ukrajnát más módon (például fegyverek átadásával). A lapnak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta mindezzel kapcsolatban: meghallgatta kollégáinak az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos meglátásait, és válaszolt is ezekre.
A szövetség tagjainak maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen formában és tartalommal teszik meg a következő lépést az Ukrajna NATO-tagságához vezető úton. Kíváncsian várjuk az eredményt, de természetesen úgy gondoljuk, hogy Ukrajna megérdemli a NATO-tagságot, és ennek minél hamarabb meg kell történnie
– összegezte álláspontját Kuleba.
Mással akarták kárpótolni Ukrajnát, de Magyarország ellenezte
A The New York Times azt is hozzátette, hogy Jens Stoltenberg főtitkár két konkrét javaslatot is beterjesztett Ukrajnával kapcsolatban, amelyekről (reménye szerint) a csúcstalálkozó kezdetéig megegyezhetnének.
Az egyik javaslat lényege az lenne, hogy az Ukrajnának adott szállítmányok koordinálását az Egyesült Államok helyett a NATO-ra bíznák rá.
Ezt a javaslatot a lap szerint a magyar kormány és más államok vezetői is ellenezték, arra hivatkozva, hogy így a NATO még inkább a háború részesévé válhatna.
Ivo H. Daalder, az Egyesült Államok korábbi NATO-beli nagykövete azt mondta a lapnak: még az amerikai kormány sem szeretné, ha ez megtörténne (bár a nyilvánosság előtt direkt nem kritizálták a felvetést).
A másik javaslat lényege az lenne, hogy
egy hosszú távú, öt éves csomag részeként 100 milliárd dollárt adnának Ukrajnának – de ez a felvetés is okozott némi zavart.
Ugyanis nem világos, hogy a NATO miként kötelezhetné rá a tagállamokat arra, hogy az ehhez szükséges forrásokat adják be a közösbe – különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok kongresszusában már hónapok óta nem tudnak megszavaztatni egy újabb, 60 milliárd dolláros keretösszeget a támogatásokra a politikai-költségvetési korlátozások miatt.
Borús kilátások a háborúval kapcsolatban
Ezzel együtt a The New York Times arra is utalt cikkében, hogy a nyugatiak közül egyesek borúlátóan tekintenek az ukrajnai háború legutóbbi fejleményeire. Mint a lap írta: az a lehetőség, hogy Ukrajnát legyőzik a háborúban „egyre realisztikusabbá válik”.
A csatatéri helyzet sokkal rosszabbnak tűnhet majd [júliusban, a NATO csúcs idején – a szerk.], mint ma, és ez esetben adódhat a kérdés: »Hogyan tudjuk biztosítani azt, hogy Oroszország ne győzzön?«
– mondta erről Ivo H. Daalder. Hozzátette: ha így lesz, akkor az egész, Ukrajnáról zajló vita jellege is megváltozhat.
Az elmúlt két hónap nem volt jó Ukrajna számára, és semmi sem utal arra, hogy ez a helyzet javulni fog
– fűzte hozzá a volt nagykövet.
