Elbontják az ukrán-orosz egyesülés szovjet emlékművét Kijevben

A perejaszlavi gyűlés tiszteletére készült szoborkompozíció a Népek Barátsága boltív emlékműegyüttes része volt.

Az emlékmű az 1654-es perejaszlavi szerződést hivatott megörökíteni a Népek Barátsága boltíve alatt, amelyet nemrég átkereszteltek az Ukrán Nép Szabadságának ívévé. A közlemény szerint a bontási munkálatok több napig is eltarthatnak, mivel a szerkezet meglehetősen masszív.

A zaporizzsjai kozákokat ábrázoló mű húsz elemből áll, amelyek súlya körülbelül 6-7000 tonna. A kompozíció bontásának megkezdése előtt szakértők tanulmányozták a szerkezetet annak érdekében, hogy a szétszerelés során megőrizzék a műemlék integritását, és ne tegyenek kárt benne. A városvezetés közölte, hogy

a szoboregyüttest az ukrán repülési múzeumban állítják majd ki.

A perejaszlavi szerződést 1654-ben kötötte egymással Bohdan Hmelnickij ukrán hetman és I. Alekszej orosz cár a zaporizzsjai felkelés lezárásaként.

A szerződés értelmében az ukránok lakta területek elismerték az orosz cár fennhatóságát.

Hmelnickij 1654. január 18-án a nyílt téren összegyűlt népi gyűlésnek szegezte a kérdést, hogy válasszanak maguknak új uralkodót. Négy közül választhattak: a török szultánt, a krími kánt, a lengyel királyt, illetve az orosz cárt. A tanács egyöntetűen Moszkva és az orosz cár mellett foglalt állást.

A perejaszlavi gyűlés tiszteletére készült szoborkompozíció a Népek Barátsága boltív emlékműegyüttes része volt. A Szovjetunió hivatalos ideológiájában a perejaszlavi gyűlésnek kulcsszerepe volt „az ukrán népnek a testvéri orosz néppel való újraegyesítésében” – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az emlékművet 1982-ben emelték, amikor Ukrajna a Szovjetunió tagköztársasága volt.