Sokan fizetnek azért, hogy közelről láthassák az ukrajnai háborút

Ez tényleg elmebeteg program… Kíváncsi a háborúra? Fegyverropogást, légiriadót szeretne hallani, s érdekli, milyen a lőporszag? Ukrajna határhoz közeli városaiban, Lembergtől Munkácsig minden bárban tudják, kihez kell fordulnia a turistának, ha ilyen extrém kalandra vágyik az oroszokkal több mint két esztendeje háborúban álló országban. Alapból 250 euróba (97 ezer forintba) kerül egy lebombázott város bemutatása, viszont aki ennél is többre vágyik, mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.

Titkosszolgálati jelentések szerint már a fegyveres konfliktus kezdetét követően megjelentek az első katasztrófaturisták, az utóbbi két hónapban pedig szinte divat lett háborús területen fotózgatni a megtámadott országban. Bár az ukrán hatóságok elfordítják a fejüket a háborús turisták láttán, az üzlet illegális, így az idegenvezetők igyekeznek inkognitóban maradni. A Blikk megtalált egy, a neve elhallgatását kérő, magyar származású beregszászi határőrt, aki a szabadidejében testőrként, sofőrként dolgozik a katasztrófaturistáknak. Szerinte két dolog kell az üzlethez: az angol nyelv ismerete és jóban lenni néhány magasabb beosztású katonával, akiktől különleges behajtási engedélyt kapnak a front közvetlen közelébe.

– A pénzükért cserébe a turistáknak tolmácsolunk is, vigyázunk rájuk, csak biztonságos területen, utakon visszük őket, éles helyzet közelébe mi sem mehetünk. Magyar kuncsaftjaink is vannak bőséggel, főleg 20-30 éves, budapesti férfiak. Vannak, akik azt kérik, lövéseket is szeretnének hallani, én ilyet nem vállalok, de tudok olyan katonákról, akik ezt is vállalják – magyarázta informátorunk. – A legtöbben csak fotózni akarják magukat kilőtt tank mellett. Ám olyat is hallottam, hogy tizenéves fiúnak fizetett az apja, hogy a drónját az orosz csapatok felé küldhesse, de én ilyenre nem vagyok hajlandó.

Egy alamabai férfi, Alfred S. a Facebook-oldalán is dicsekszik azzal, hogy több háborús helyszín mellett már járt az ukrán–orosz fronton. Ő nem ukrán idegenvezetőkkel, hanem karitatív szervezetek „önkénteseként” jutott el a háborús területre. Amerikai üzleti magazinok szerint 2022 augusztusa óta virágzik ez az üzlet, s van olyan cég, ami nem is titkolja, az önkénteseknek azt is megmutatják, milyen az élet a háborúban.

Az ajánlatok szerint lebombázott épületeket, kilőtt tankokat, eldobált felszerelést, csaták, halottak nyomait is láthatják, aláaknázott területek mellett is elviszik őket, de garantálják a légiriadó hangját is.

A háborús turizmus akkor üzlet, hogy még állami szinten is felvetették Ukrajnában, felügyelet, adózás alá kellene vonni a jelenlegi fekete bizniszt. Igor Vinnicsenko, aki a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemen tanított turizmust a háború előtt a török állami hírügynökségnek, az Anadolu Agencynak a témáról azt nyilatkozta, etikai okok miatt vetették el a javaslatot. Mariana Oleskiv, az Ukrajna Turizmusfejlesztési Állami Ügynökségének elnöke szerint ezzel világszerte felhívták volna a figyelmet Ukrajna tragédiájára, idegenvezetőkkel és turisztikai szakértőkkel készültek a projektre, Irpin, Bucha és Hostomel bemutatásával. A túrák teljes bevételét az ukrán menekültek megsegítésére szánta volna, ám a javaslat végül nem ment át a törvényhozáson.