Top10


Partnerünk

Hírkosár logó, hírek egyben

Népszerű tartalom

Tálcán kínálta fel Ukrajna kincseit Donald Trumpnak Volodimir Zelenszkij
Trump különmegbízottja találkozott az ukrán nagykövettel
Donald Trump jövő heti találkozót helyezett kilátásba Zelenszkijjel, és megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel
Trump béketerve kiszivárgott, Zelenszkij és Putyin is őrjöng
Új szabályok a toborzóközpontoknak: tilos a kényszersorozás!

Vakmerő tervvel lobbiznak a Fehér Házban: így oldanák meg Ukrajna védelmét

Az amerikai Helsinki Bizottság vezetői arra kérik Joe Biden amerikai elnököt, hogy engedélyezze Lengyelországnak az ukrán légtér védelmét. A kétpárti kezdeményezés célja, hogy a NATO-tagállam segítsen az orosz rakéták lelövésében, ezzel is támogatva Ukrajnát a háborúban – számolt be a The Hill írja a portfolio.

Az amerikai portál által hivatkozott levélben Joe Wilson republikánus és Steve Cohen demokrata képviselők, a bizottság vezetői arra kérik az elnököt, hogy adjon felhatalmazást Lengyelországnak az ukrán légtér védelmére. A képviselők szerint ez különösen fontos lenne azon rakéták esetében, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik a lengyel légteret is.

A kezdeményezés hátterében Lengyelország azon törekvése áll, hogy kiterjessze légvédelmi rendszerét Ukrajna védelmére is. Ez a lépés nemcsak Ukrajna biztonságát növelné, de egyben a lengyel határokat is védené az esetleges rakétatámadásoktól.

A több, mint két éve tartó orosz-ukrán háborúban már több incidens is történt a lengyel-ukrán határon. 2022 novemberében két lengyel állampolgár vesztette életét, amikor egy eltévedt ukrán rakéta lengyel területre csapódott. Idén márciusban pedig orosz rakéták léptek be rövid időre a lengyel légtérbe.

Lengyelország kérése az Ukrajna feletti rakéták elfogására és semlegesítésére Ukrajnát támogató mechanizmusként és a NATO határainak védelmeként egyszerre szükséges és sürgős

– írja Wilson és Cohen a levélben.

A javaslat nem előzmény nélküli. Radek Sikorski lengyel külügyminiszter már szeptemberben felvetette ezt a lehetőséget egy interjúban. Bár Antony Blinken amerikai külügyminiszter akkor jelezte, hogy a kérdés a NATO-szövetségesek közötti egyeztetések részét képezi, Jens Stoltenberg akkori NATO-főtitkár elutasította az ötletet, attól tartva, hogy ez a védelmi szövetség közvetlen beavatkozását jelentené a konfliktusba.

Az amerikai törvényhozók mindkét oldalról bírálták a Biden-kormányzatot, amiért szerintük túl lassan reagál az ukrán katonai segélykérésekre. A kormányzat óvatos megközelítését azzal indokolja, hogy el akarja kerülni az Oroszországgal való eszkaláció kockázatát. Kritikusok szerint azonban ez a hozzáállás csak felbátorította Putyint további agresszióra.

Annak ellenére, hogy Oroszország a hibrid hadviselés révén folyamatosan eszkalálja a konfliktust – légtérsértések, kritikus infrastruktúrák elleni támadások és a demokratikus intézmények destabilizálására irányuló erőfeszítések -, haboztunk, hogy határozottan szembeszálljunk ezekkel a fenyegetésekkel

– fogalmaznak a képviselők a levélben.

A NATO új főtitkára, Mark Rutte, aki októberben vette át a tisztséget, egyelőre nem foglalt állást a kérdésben. A szövetség hivatalos reakciója is várat még magára.

Forrás: Portfolio/KH


Református
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com