Népszerű tartalom
Ha a SpaceX leállítaná a műholdas szolgáltatást, az sokkal komolyabb problémát jelentene Ukrajnának, mint a fegyverszállítmányok vagy a hírszerzési adatok megszűnése. Ezzel egy csapásra el lehetne vágni a hadseregen belüli kommunikációt, ami jelentős előnyhöz juttatná az orosz erőket. – írja a Politico.
A napokban kiderült, hogy Donald Trump nem csupán az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat függesztette fel, hanem a hírszerzési információk átadását is leállította, sőt azt is megtiltotta, hogy a Maxar nevű, felderítő műholdakat üzemeltető vállalat műholdképeit eljuttassák az ukrán hadsereg számára. Márpedig ezekre a felvételekre nagy szükség lenne ahhoz, hogy az ukránok ne maradjanak felderítetlenül a harctéren, nyomon követhessék az orosz csapatok mozgásait, és felmérhessék saját válaszcsapásaik eredményét.
A Starlink ugyan még működik, de egyre nagyobb a feszültség, hiszen Ukrajna számos területén ez az egyetlen lehetőség a honvédő erők hadműveleteinek koordinálására. Egy esetleges lekapcsolásnak a fronton rögtön érezhető lenne a hatása, talán hamarabb is, mint a fegyver- és lőszerellátás akadozásának.
A frontvonalban harcoló katonai egységek sem egymással, sem a hírszerzéssel nem tudnák tartani a kapcsolatot, és a távvezérlésű eszközeik is működésképtelenné válnának, ami gyorsan kiszolgáltatott helyzetbe sodorná őket.
A Politico felidézi, hogy tavaly mintegy 42 ezer Starlink-terminál működött a háború sújtotta országban, ezért a műholdas internet kulcsfontosságú az ukrán haderő számára. A szolgáltatás elvesztése rövid időn belül jelentősen meggyengítené az ukránok ellenállási képességét az orosz invázióval szemben.
A Starlinket működtető SpaceX pedig nem egy szokványos magánvállalkozás, hanem Elon Musk cége, aki Donald Trump egyik legbefolyásosabb tanácsadója is. A háttéregyeztetéseken, amelyek az ásványkincsek átadásáról szóltak, állítólag konkrét fenyegetésként merült fel Kijev irányába a műholdas szolgáltatás lekapcsolása. Ezt három, a Reutersnek nyilatkozó forrás is megerősítette, noha Elon Musk később cáfolta az értesülést.
Ennek ellenére reálisnak tűnik, hogy Donald Trump kormánya előbb-utóbb ezt a nyomásgyakorlási eszközt is bevetheti, amennyiben így akarja kikényszeríteni az általa elképzelt feltételekkel lezajló béketárgyalásokat.
A Starlink a háború kezdete óta meghatározó Ukrajna számára
Az orosz csapások már a 2022 februárjában kirobbant háború első napjaiban súlyosan rongálták az ukrán vezetékes és mobilkommunikációs hálózatokat. A létesítményeket intenzív bombázások érték, így az ország jelentős részén jóformán lehetetlenné vált a kapcsolattartás, ami nem csak a civilekre, hanem a harcoló alakulatokra nézve is veszélyes helyzetet teremtett. Ezt a vákuumot a Starlink pótolta, amikor az akkor még politikailag függetlennek tűnő Elon Musk több tízezer terminált bocsátott Ukrajna rendelkezésére.
A műholdas szolgáltatás használata egy kisebb méretű vevőantennával történik, amely az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakkal kommunikál. Ez a rendszer részben civileknek segít abban, hogy fenntartsák a kapcsolatot családtagjaikkal, de a rendelkezésre álló sávszélesség nagyobbik hányadát az ukrán fegyveres erők használják, ahol állandóan fennáll a veszély, hogy az ellenség megzavarja vagy lehallgatja a rádióadást.
Eleinte a SpaceX maga állta a Starlink ukrajnai működésének költségeit, majd bevonták az amerikai kormányt, nemrég pedig Lengyelország is átvette a finanszírozás jelentős részét. Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter szerint mindaddig folytatják a hálózat támogatását, amíg szükséges. Ugyanakkor a jövőben az is fontos lehet, hogy ne csak a költségeket fedezzék, hanem olyan technológiával váltsák ki a Starlinket, amelyik Donald Trump kezéből is kiveszi ezt az erőteljes nyomásgyakorlási eszközt.
Európai műholdas cég lehet a legjobb alternatíva Ukrajna számára
Az Európai Unió és Kína már az orosz–ukrán háború előtt is aggályosnak találta, hogy Elon Musk cége egyre nagyobb előnyhöz jut az alacsony Föld körüli pályán. Emiatt az Európai Bizottság most is intenzíven dolgozik azon, hogy az Egyesült Államoktól független műholdkapacitást ajánlhasson fel Kijevnek. Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője szerint Ukrajna előbb a tagállamok kormányzati műholdkapacitásait összevonó Govsatcom-rendszerhez csatlakozhatna, majd később az IRIS²-hez, amely kifejezetten a Starlink egyeduralmának megtörésére készül. A teljes kiépítés ugyanakkor csak a 2030-as években fejeződhet be. Regnier megerősítette, hogy folyamatosan egyeztetnek Ukrajnával a részletekről.
Az a lehetőség, hogy Kijev új szolgáltatót keres, élénk érdeklődést váltott ki a Starlink egyik kisebb európai versenytársa, az Eutelsat iránt. Ez a francia-brit vállalat jelenleg is ellát bizonyos kormányzati és intézményi feladatokat a megtámadott országban, és nemrég közölték, hogy tárgyalások zajlanak az EU-val az ukrajnai tevékenységük kiterjesztéséről. Ezek elsősorban a katonai kommunikációra vonatkozhatnak, és már a hírek is elégnek bizonyultak ahhoz, hogy a cég részvényárfolyama néhány nap leforgása alatt sokszorosára ugorjon.
Az eredetileg francia Eutelsat 2023-ban egyesült a brit OneWeb vállalattal, így a világ egyik legnagyobb LEO (alacsony Föld körüli pálya) műholdflottáját birtokolják. Igaz, ez még mindig csak töredéke az Elon Musk vezette Starlink 7000 műholdas rendszerének, amely gyorsabb adatátvitelt és nagyobb felhasználói kört képes kiszolgálni.
Az Eutelsat egyelőre nem törekszik a globális jelenlétre, inkább Európában kínál a Starlinkhez hasonló képességeket 630 LEO műhold, valamint további 35, geostacionárius pályán keringő egység révén.
Míg a Starlink akár 200 megabit/másodperc sebességet is biztosíthat, addig az Eutelsat jelenlegi kapacitása 150 megabit/másodperc körüli. További eltérés, hogy a OneWeb termináljai akár 3,7 millió forintnak megfelelő dollárt is kitehetnek – a havidíjon túl. Ezzel szemben a Starlink belépőcsomagja Ukrajnában körülbelül 220 ezer forintért érhető el.
A luxemburgi SES is szóba kerül alternatívaként, hiszen a NATO-nak már most is nyújt adatátviteli megoldásokat O3b mPOWER rendszerén keresztül, amely közepes Föld körüli pályán működik. A vállalat a legtöbb hagyományos műholdas szolgáltatóhoz hasonlóan inkább vállalati ügyfelekre, kormányokra és hadseregekre specializálódik, így nem kínál közvetlen lakossági csomagokat, és a termináljai sem felhasználóbarátak. Ennek ellenére katonai alkalmazásban mégis megoldást jelenthetnek Kijev számára.
Kína sem marad le, ráadásul nemcsak Európát, de a Starlinket is túlszárnyalná
Az Európai Unió mellett Kína is felismerte a SpaceX folyamatos terjeszkedésében rejlő katonai és gazdasági veszélyeket, főként amiatt, hogy az amerikai műholdflotta a következő évtizedekben akár 40 ezer szatellittel is működhet. Ez a kínai vezetés számára kockázatosnak tűnik, így Peking rövid időn belül az Egyesült Államok legfőbb versenytársává igyekszik válni, mégpedig teljes körű, bolygószintű lefedettséggel 2030-ra.
Az Interesting Engineering jelentése szerint Kína a múlt évben tette közzé az eddigi leginkább ambiciózus űrprojektjét, mely jelentősen felforgathatja a műholdas technológiák nemzetközi piacát. Az állami tulajdonú Shanghai Spacecom Satellite Technology (SSST) már elindította az első műholdcsoportot egy nagyobb, évek alatt kiépülő hálózat részeként. Bár a kínai vállalat adatai nehezebben hozzáférhetők, annyi tudható, hogy több mint száz műholdat üzemeltet, 2025-ig pedig 648 eszközt szeretne pályára állítani, amivel már felérhet az Eutelsat kapacitásához.
Kína célja azonban ennél is nagyobb: 2030-ra 15 ezer műholdat állítana szolgálatba, globális lefedettséggel. Egy ekkora szatellithálózat komoly visszhangot válthat ki világszerte, hiszen a LEO flotta hatékonyabb és olcsóbb adatátvitelt kínál, de a nagyhatalmak versengése az űrért biztonsági kockázatokat is felvet. Az USA és Kína közötti ellentét folyamatosan éleződik, így minden egyes új kilövés akár provokációnak is tekinthető, főleg, ha még egyértelmű utalás is van a névválasztásban – például a Terminátor-filmek apokaliptikus mesterséges intelligenciájára emlékeztető SkyNet-1 01.
A jelenség rámutat arra, hogy a LEO műholdak tömeges alkalmazása már rég nem csupán arról szól, hogy távoli területekre is internet-hozzáférést biztosítsanak. Az ekkora méretű projektekben rejlő katonai potenciál könnyen felboríthatja a nemzetközi erőviszonyokat, különösen, ha az érintett országok között amúgy is feszült a helyzet.
A tízezerszámra pályára állított műholdak katonai feladatokra is alkalmasak, és ezzel a hatalmi egyensúly eltolódhat a konfliktusban érintett felek között.
Forrás: Szeretlek Magyarország
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
