Oleh Apostol dandártábornok, Ukrajna Hőse, arra szólította fel a hadkötelezettséget kerülőket és a dezertőröket, hogy térjenek vissza a hadseregbe, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel kell szembenézniük. A tábornok szerint, ha a frontvonal összeomlik, a Kárpátok válhat Ukrajna utolsó védelmi bástyájává, ahol a jelenleg ott rejtőzködőknek kellene harcolniuk.
A „Formoza” hívójeléről ismert dandártábornok a „Telegraf” kiadványnak adott nyilatkozatában fejtette ki véleményét az ukrán hadsereget érintő emberhiányról és a mozgósítás elkerülésének veszélyeiről. Különös figyelmet szentelt a Kárpátoknak, figyelmeztetve, hogy a térség az utolsó védelmi vonallá válhat.
„Amikor dandárparancsnok voltam, a harcok során adódtak olyan pillanatok, amikor azt hittem, vége van mindennek, nekem is és a zászlóaljamnak is. De aztán kitartottunk, manővereztünk, megragadtuk a kezdeményezést, és tovább folytattuk az ellenség megsemmisítését. (…) Most nem lazíthatunk. Mert a legjobb esetben is a Kárpátokban kötünk ki. Azt tanácsolom a Kárpátokban és Kárpátalján tartózkodó dezertőröknek és hadkötelességet kerülőknek, hogy kezdjék el előkészíteni a védelmi állásokat”
– idézte a tábornok szavait a lap.
Oleh Apostol hangsúlyozta, hogy a katonai egységek engedély nélküli elhagyásának dekriminalizálása csak súlyosbítja az ukrán fegyveres erők (ZSZU) személyi állományának hiányát. Elmondása szerint a mozgósítás alóli kibúvás miatt a harcálláspontokon egy nyolcfős teljes létszámú csapat helyett gyakran csak kettő vagy három katona marad, ami sebezhetővé teszi az egységeket.
„Úgy vélem, ezt a ‘kiskaput’ be kell zárni. Akik elhagyták a bajtársaikat, nem élvezhetik ugyanazokat a jogokat, mint azok, akik maradtak harcolni, és kénytelenek elvégezni a szökevények feladatait is. Az ő viselkedésük növeli a létszámhiányt, az állomány gyorsabban ‘elhasználódik’. És igen, ennek következtében területeket veszítünk” – jelentette ki Apostol.
A tábornok történelmi párhuzamot is vont, felidézve 1918 tragikus eseményeit, amikor az ukrán tisztek megpróbáltak megegyezni a bolsevikokkal, ami Kijev Muravjov általi elfoglalásához, tömeges elnyomáshoz, a holodomorhoz és deportálásokhoz vezetett. Szavai szerint a történelem ismétli önmagát, és a mai hadkötelességet kerülők azt kockáztatják, hogy megismétlik a múlt hibáit.
Bár Kárpátalja a harci cselekményektől viszonylag távol esik, a Kárpátaljai Területi Toborzó és Szociális Támogatási Központ adatai szerint a régióban is dokumentáltak eseteket a mozgósítás elkerülésére. Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának 2025 eleji tájékoztatása szerint a mozgósítás továbbra is kulcsfontosságú az orosz hadsereg feltartóztatásában.
Apostol kitért a mozgósítási rendszerre is. A 18–24 év közötti fiatalok szerződéses szolgálatát és az újoncok felkészítését hatékony formátumnak tartja, ugyanakkor megjegyezte, hogy a toborzás önmagában nem képes teljes mértékben pótolni a veszteségeket. Elismerte, hogy a kényszersorozás, az úgynevezett „buszoztatás” kritikát vált ki, de az ország védekezőképességének megőrzése érdekében továbbra is szükségesnek tartja.
A tábornok arra is figyelmeztetett, hogy a szolgálat elkerülése nemcsak a hadseregre, hanem magukra az állampolgárokra nézve is tragikus következményekkel járhat. Emlékeztetett, hogy a megszállt területeken a férfiakat az orosz hadseregbe kényszerítik, ahol „húsrohamokba” küldik vagy megfelelő felszerelés nélkül kell aknákat hatástalanítaniuk. A dandártábornok nyilatkozatáról a Holos Karpat hírportál számolt be a „Telegraf” kiadványra hivatkozva.
