- Ukrajna és a jövőbeli tagállamok csatlakozásuk esetén nem kapnak vétójogot a további uniós bővítések kérdésében.
- A korlátozás célja, hogy elkerüljék a tagállamok közötti politikai zsarolást és a bővítési folyamat megbénítását olyan bilaterális viták miatt, mint például a szerb-koszovói konfliktus.
- A javaslatot Németország kezdeményezte, és a beszámolók szerint a tagállamok többsége támogatja a szigorítást.
Nem kapnak vétójogot az Európai Unió új tagállamai – köztük Ukrajna – a közösség további bővítésével kapcsolatos döntésekben, amennyiben felvételt nyernek a szövetségbe. A Németország által szorgalmazott, sajtóhírek szerint széles körben támogatott javaslat célja, hogy a jövőbeni tagok ne tudják blokkolni más országok csatlakozását saját politikai érdekeik érvényesítésére.
Blokádok elkerülése a cél
A montenegrói Vijesti lap diplomáciai forrásokra hivatkozó értesülései szerint az új szabályozás nemcsak Kijevet érintené, hanem Montenegrót, Albániát és minden későbbi csatlakozót is. Az intézkedés hátterében a jelenlegi tagállamok rossz tapasztalatai állnak: az EU szeretné elkerülni az olyan helyzeteket, mint amikor Horvátország és Bulgária blokkolta szomszédai (Montenegró, illetve Észak-Macedónia) integrációját.
A brüsszeli döntéshozók különösen attól tartanak, hogy Szerbia esetleges csatlakozása után megpróbálná megakadályozni Koszovó felvételét – vagy fordítva. A vétójog megvonása ebben a specifikus szegmensben ezt a kockázatot hivatott kiiktatni.
Csak a bővítésre vonatkozik
A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő uniós diplomata hangsúlyozta, hogy a korlátozás szigorúan csak a bővítési politikát érinti, más területeken az új tagok is teljes jogú szavazattal rendelkeznének.
„A vétójog korlátozása kizárólag a bővítésre vonatkozik; minden, ami ezen túlmutat, sértené az egyenlőség elvét, és ezzel aláásná az EU alapjait. Bár vannak országok, amelyek más szektorokra is kiterjesztenék a vétójog felfüggesztését, egy nagyon erős államcsoport – a legbefolyásosabb jogi szakértőkkel a hátuk mögött – kategorikusan ellenzi ezt a szélesebb körű korlátozást.”
A beszámolók szerint a javaslatot Németország terjesztette elő, és azt számos uniós tagállam támogatja, mivel a bővítési folyamat hatékonyságának megőrzését látják benne.
Összefoglalónk a Strana.today tudósítása nyomán, szerkesztve készült.
