- Oroszország vasárnapra virradó éjjel tömeges rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna, különösen a főváros, Kijev ellen.
- Magyarország külügyminisztere elfogadhatatlannak nevezte a civil célpontok elleni brutális éjszakai orosz támadásokat.
- A nemzetközi közösség vezetői szerint az Oresnyik rakéták bevetése Moszkva harctéri kilátástalanságát bizonyítja.
A vasárnapi ukrajnai orosz csapáshullámot követően a magyar diplomácia és a nemzetközi közösség vezetői is élesen elítélték a civil lakosság elleni agressziót – számolt be a Jevropejszka Pravda. A külföldi államfők és miniszterek egyöntetűen a civil infrastruktúra elleni terrornak nevezték az Oresnyik fegyverekkel végrehajtott támadást, amely Kijevben és az ország más területein is súlyos áldozatokat követelt.
Tömeges éjszakai csapás Kijev ellen
Május 24-ére, vasárnapra virradó éjjel az orosz hadsereg kombinált támadást indított Ukrajna ellen, amelyben ballisztikus rakétákat és drónokat alkalmazott. A hadművelet fő iránya a főváros, Kijev volt. A helyi hatóságok megerősítették, hogy a városban ketten meghaltak és hatvankilencen megsebesültek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozata szerint az éjszakai ágyúzások következtében országosan legalább nyolcvankét ember szenvedett sérüléseket. A támadások során az orosz erők ismét bevetették az Oresnyik nevű, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert.
Budapest és Nyugat-Európa határozott elítélése
Anita Orbán magyar külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában kegyetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a Kijevet ért éjszakai csapást. Hangsúlyozta, hogy a romba döntött otthonok, a szétszakított családok, valamint az ártatlan áldozatok helyzete megengedhetetlen. A tárcavezető megerősítette, hogy Budapest határozottan elítéli az orosz lépéseket, és teljes szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a támadás és az Oresnyik rakéta használata elsősorban az orosz hódító háború teljes zsákutcáját bizonyítja. Úgy vélte, a legutóbbi agresszió csak megerősíti a szövetségesek elszántságát Ukrajna folyamatos támogatására és a tartós béke megteremtésére. Hasonlóan reagált Friedrich Merz német kancellár is, aki pünkösdi éles eszkalációnak minősítette a civil létesítmények bombázását, és biztosította Kijevet Berlin rendíthetetlen támogatásáról.
Uniós nyomásgyakorlás és nemzetközi szolidaritás
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője kijelentette, hogy Oroszország a harctéri patthelyzet miatt terrorizálja célzott csapásokkal az ukrán városokat. A diplomata szerint a nukleáris fegyverek hordozására tervezett fegyverrendszerek használata vakmerő nukleáris kockázatvállalás és politikai megfélemlítés. Kallas jelezte, hogy az uniós külügyminiszterek a következő héten tárgyalnak a Moszkvára gyakorolt nemzetközi nyomás fokozásáról.
A balti államok vezetői, köztük Gitanas Nauseda litván és Edgars Rinkevics lett elnök, a civil infrastruktúra pusztítását háborús bűncselekménynek nevezték, és Oroszország felelősségre vonását követelték. Margus Tsahkna észt külügyminiszter Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szavait támogatva azonnali nemzetközi fellépést sürgetett a háború árának növelésére. Mark Carney kanadai miniszterelnök, valamint Maia Sandu moldovai és Alexander Stubb finn elnök szintén a háborús gépezet elleni nyomás fokozását sürgette.
Belarusz ellenzéki reakció
Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezető kijelentette, hogy az agresszort csak a nemzetközi közösség határozott egysége állíthatja meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság elleni szisztematikus bűnözői terrort az Aljakszandr Lukasenka vezette belarusz rezsim is támogatja. Minszk ugyanis területet biztosít az orosz hadseregnek, és lehetővé teszi az Oresnyik rakéták elhelyezését a saját határain belül.
