Röviden:
- Az Egyesült Államok és Irán a békemegállapodás véglegesítésén dolgozik.Marco Rubio amerikai külügyminiszter és az iráni diplomácia is jelentős előrelépésről számolt be. A tárgyalások a háború lezárására, az amerikai tengeri blokád feloldására és a befagyasztott iráni vagyon felszabadítására fókuszálnak.
- Donald Trump amerikai elnök kihagyta az egyeztetésekből az izraeli vezetést.Sajtóértesülések szerint Trump csupán háborús szövetségesként tekint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, akit a rendezés során vissza kell fogni. Tel-Aviv így csak regionális diplomatáktól és saját hírszerzésétől kap információkat.
- Teherán hajlandó lenne tíz évre korlátozni az urándúsítást.Egyes források szerint a megállapodás tervezete akár húsz évre is felfüggesztheti az iráni atomprogramot. Izrael eközben amiatt aggódik, hogy a ballisztikus rakéták kérdése kimarad az alkuból.
Közel a megállapodás Washington és Teherán között, miközben Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag elzárta Izraelt a tárgyalási folyamattól – derül ki a Strana beszámolójából. Az amerikai diplomácia és az iráni vezetés is áttörést vár a fegyveres konfliktus lezárásáról szóló egyeztetéseken.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter jelentős diplomáciai előrelépést vetített előre az Iránnal folytatott tárgyalásokon, bár sajtóhírek szerint Donald Trump elnök mérlegeli az újabb katonai csapások lehetőségét is. Eszmail Bagai iráni külügyi szóvivő megerősítette, hogy a felek a békememorandum véglegesítésének szakaszába léptek. Az egyezmény kulcspontjai között szerepel a háború befejezése, az amerikai tengeri blokád feloldása, valamint az eddig zárolt iráni pénzügyi eszközök felszabadítása.
Az Al Hadath hírcsatorna értesülései szerint az iráni vezetés felajánlotta, hogy tíz évig nem dúsít uránt 3,6 százalékosnál magasabb szintre. A The New York Times információi alapján az amerikai–iráni paktum tervezete akár húsz évre is befagyaszthatja a teheráni nukleáris programot.
A formálódó alku komoly feszültséget okoz, mivel az amerikai elnök kizárta Tel-Avivot a közvetlen tárgyalásokból. Amerikai tisztviselők elmondása alapján Trump olyan partnernek tartja Benjámin Netanjahut, akit a konfliktusok rendezésekor inkább korlátozni kell. Az izraeli vezetés így csak regionális partnereken és a saját hírszerzésén keresztül jut információkhoz.
Izrael korábban rezsimváltást és a nukleáris program megsemmisítését tűzte ki célul, ami nem valósult meg. A zsidó állam amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a békemegállapodás nem tér ki az iráni ballisztikus rakétákra. Tel-Aviv attól tart, hogy a szankciók feloldásával Teherán újabb forrásokhoz jut fegyverkezésre és a libanoni Hezbollah támogatására.
Mi következhet?
- Washington és Teherán sikeresen lezárja a békemegállapodást, ami a fegyveres konfliktus végét jelentheti.
- Izrael ellenállása és a kimaradó biztonsági kérdések feszültséghez vezethetnek a Közel-Keleten.
- A diplomáciai egyeztetések kudarca esetén az amerikai elnök újabb katonai csapásokat rendelhet el.













