- Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a globális acéltúltermelés elleni új piacvédelmi szabályozást, amely július elsejétől lép életbe.
- Kijev akár 1,2 milliárd dolláros exportbevételt is elbukhat a csökkentett uniós behozatali kvóták és az 50 százalékos vám miatt.
- Több balti és északi uniós tagállam mentességet kért az ukrán fémiparnak a módosítás előkészítésekor, de a javaslatuk elbukott.
Hiába kértek kivételt a balti államok, az ukrán nehézipar nem kapott teljes mentességet az Európai Unió új acélpiaci szabályozása alól – írja az Európai Tanács közleménye. A frissen elfogadott rendszer brutálisan megvághatja az ukrán exportbevételeket egy olyan időszakban, amikor az országnak égető szüksége lenne minden devizára.
Az Európai Tanács véglegesen zöld utat adott annak a piacvédelmi mechanizmusnak, amellyel a globális túltermelés káros hatásaitól kívánják megóvni a belső uniós piacot. A július 1-jén hatályba lépő új rendelet a jelenleg is működő védővámrendszert váltja fel, ám drasztikus szigorításokat tartalmaz: az éves importkvótát közel felére, 18,3 millió tonnára vágják vissza. Minden ezen felül beérkező acéltermékre 50 százalékos behozatali vámot fognak felszámítani.
Egymilliárdos mínusszal is számolnak
A kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet (IER) szakértői szerint a szigorítás beláthatatlan következményekkel jár az ukrán gazdaságra nézve. Az elemzők becslései évi 0,5 és 1,2 milliárd dollár közötti exportbevétel-kiesést valószínűsítenek. Egy pesszimista forgatókönyv alapján az elkövetkező öt évben az ukrán kohászati cégek együttes vesztesége elérheti az 5 milliárd dollárt is.
A jogalkotási folyamat során az Európai Bizottság ugyan kapott egy olyan iránymutatást, hogy a kvóták elosztásánál „vegye figyelembe Ukrajna tagjelölti státuszát”, de csak olyan mértékben, hogy az ne ássa alá a védelmi intézkedés hatékonyságát. Ezzel szemben Észtország, Lettország és Litvánia azt próbálta elérni, hogy Ukrajnát teljesen vonják ki a rendszer hatálya alól. Szerintük a fémipar az egyik utolsó stabil devizaforrás a háború sújtotta országban. Emellett Svédország, Finnország és Dánia is külön nyilatkozatban kérte a kijevi szempontok fokozott érvényesítését.
Az új uniós lépés heves tiltakozást váltott ki az olyan nagy ukrán fémipari vállalatokból, mint az Interpipe vagy a Centravis. Az érintett cégek azzal érvelnek, hogy az ő termékeik egyáltalán nem jelentenek veszélyt az európai piac stabilitására.
