A KMKSZ elnöke reméli, Porosenko jobb belátásra tér

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke alkotmányellenesnek nevezte Petro Porosenko elnök azon törvényi javaslatát, ami alapján megfosztanák ukrán állampolgárságuktól mindazokat, akikről kiderül, hogy egy másik ország útlevelével is rendelkeznek.

A KárpátHír két cikkben is foglalkozott az ukrán politikai elit legújabb őrültségével. Ugyan időről időre felmerül, hogy szankcionálni kellene a kettős állampolgárságot, de most azért különösen veszélyes a dolog, mert személyesen az államfő kezdeményezi a szigorú ellenőrzéseket és az abból fakadó „leszámolást”. Mint arról beszámoltunk, amennyiben elfogadják Porosenko sürgősségi indítvánnyal benyújtott javaslatát, legfeljebb hat hónapot hagynának arra, hogy az illető lemondjon a másik ország állampolgárságról, különben az ukrántól fosztanák meg.

Az eszement javaslatról véleményt formált a parlament egyetlen magyar képviselője, Brenzovics László is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Novini Zakarpattya portál riporterének kérdésére kijelentette: nem időszerű ez a kérdés. Úgy fogalmazott,

amikor háború dúl az országban, s rengeteg a probléma, akkor azok megoldására kellene összpontosítani, az egység megteremtésére kellene törekedni, nem pedig újabb ellentéteket szítani a semmiből.

Kitért arra is, hogy ha valakinek más útlevele is van, az csak könnyíti az illető mindennapjait, hiszen szabadabban utazhat és vállalhat munkát. A szigorítással az ukrán vezetés saját állampolgárainak árt, nem pedig másnak. Reményét fejezte ki, hogy Kijevben jobb belátásra térnek, s nem lesz semmi ebből az egészből.

A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy Porosenko elnök javaslata ellentmond az alkotmánynak. Abban ugyanis az szerepel, hogy senkitől sem vehető el az eredeti, ukrán állampolgársága, márpedig egy törvény nem írhatja felül az alapdokumentumot.

A KMKSZ elnöke szólt az új nyelvtörvény-tervezetekről is, melyek jelentősen szűkítenék a magyarság anyanyelvhasználatának jogát. A korábbi, még érvényben lévő törvényt a kisebbségekre nézve jónak nevezte, bár elismerte, a gyakorlatban nem igazán valósulnak meg az abban foglaltak, például a regionális nyelveknek a szabad használata a hivatalokban és másutt. Emlékeztetett Ukrajna nemzetközi vállalásira is, amelyeknek szintén ellentmondanak a szóban forgó javaslatok.

Úgy vélekedett, ezekben a zűrzavaros időkben nem szabad ilyen kényes ügyekhez nyúlni, mert az csak árt Ukrajnának és kárt okoz a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatainak is.