Dollármilliárdokat küldenek haza a vendégmunkások

Az Ukrán Központi Bank számításai szerint tavaly 5,4 milliárd dollárt juttattak haza a vendégmunkások, ami a 2016-os büdzsének a 20 százaléka, avagy a GDP 7 százaléka. Elemzők szerint ráadásul ez az 5,4 milliárd alábecsült összeg, a valóságban 8 milliárd USA-dollár feletti lehet az a pénz, ami a vendégmunkások jóvoltából élénkíti a honi gazdaságot. Az ország határain túl dolgozók számát hivatalosan 5 millióra teszik, de más becslések szerint 8 millió ukrán tartózkodhat külföldön. A vízummentesség életbe lépése után számuk még tovább nőhet.

Az orosz–ukrán szembenállás ellenére tavaly a legtöbb pénz mégis Oroszországból vándorolt Ukrajnába. A nemzeti bank adatai alapján 900 millió dollár, ami 15,6 százalékkal, avagy 200 millió USA-dollárral kevesebb a 2015-ös adatokhoz képest. Elemzők szerint a rubel devalvációja miatt kevesebben mennek már Oroszországba dolgozni, de az ukránok száma még így is 1 és 1,5 millió közöttire tehető. A kelet-ukrajnai válság kirobbanásakor több százezren menekültek Oroszországba, igaz, azóta sokan visszajöttek. A legjövedelmezőbb szezonmunka ott a cukorrépa-betakarítás, a munkások havi kétezer dollárt is megkeresnek, de a hegesztők bére még nagyobb, a háromezret is eléri.

Visszatérve az Ukrajnába vándorló pénzekhez, Oroszországot az Egyesült Államok követi 600 millió dollárral, ami 16,9 százalékos növekedést mutat 2015-höz képest. Németország a harmadik 300 millióval, utána jön Nagy-Britannia 280 millióval, Ciprus 250 millióval, Olaszország 200 millióval, majd pedig Görögország következik 180 millióval. A legnagyobb növekedés Olaszországhoz kötődik (19,4 százalék), de Görögországot leszámítva a többi felsorolt országból is több pénzt küldtek tavaly haza, mint az azt megelőző esztendőben. Az ukrán gazdaság vérkeringésébe ily módon bekerülő pénzek kétharmada egyébiránt Európából származik. A 2015-höz képest növekvő tendencia ellenére a tavalyi helyzet még így is jelentősen elmarad a rekordot jelentő 2013-as esztendőtől. Közvetlenül az Euromajdan előtti évben az ukránok 8,5 milliárd dollárt juttattak haza külföldről családjaiknak. A 2016-os adatok alapján a vendégmunkások által megkeresett jövedelmek tekintetében Ukrajna így is csak a 29-ik azon a bizonyos listán. A GDP 7 százalékát tette ki a külföldre kényszerült vendégmunkások hazaküldött keresete. Ebben az összevetésben Nepál áll az első helyen GDP-je 32,2 százalékával, őt Tadzsikisztán (28,8 %) és Kirgizisztán (25,5 %) követi.

Olekszandr Ohrimenko kijevi pénzügyi elemző meggyőződése, a jegybanki kimutatás nem tükrözi a valós állapotokat. Véleményét arra alapozza, hogy Lengyelország nincs is a szóban forgó toplistán, noha ott egymilliónál is több ukrán dolgozik, s számuk folyamatosan növekszik az ottani könnyített munkavállalási lehetőségnek köszönhetően. Szerinte csak onnan évi másfél milliárd dollár vándorol haza. És akkor még Csehországról sem esett említés, noha köztudottan ott is rengeteg az ukrán. Az elemző úgy látja, a vendégmunkások 4-szer vagy akár 5-ször több pénzt forgatnak be az ukrán gazdaságba, mint a külföldi beruházók. Elsősorban nekik köszönhető a hrivnya árfolyamának viszonylagos megőrzése, mert ez a pénz a valutaváltókon keresztül a bankközi piacra vándorol, és segít megtartani a pénzpiac stabilitását. Azt is hibás becslésnek tartja, hogy a pénzek 80 százaléka legális csatornákon jut el Ukrajnába, s a feketén hazajuttatott borítékok tartalma csak egyötödét képezik az egésznek.