Partnerünk
Népszerű tartalom
Szándékosan nyomnák el a magyar nyelvet Kárpátalján
Új oktatási törvényt terveznek Ukrajnában, ami kimondaná, hogy csak általános- és középiskolákban lehet kisebbségi nyelven tanítani, és csak ott, ahol a kisebbség egy tömbben él. Ez veszélyeztetheti, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem vagy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Beregszászon magyar nyelvű képzéseket folytasson, de jó esetben az alapítványi fenntartású intézményekkel kivételt tesznek.
Az ukrán törvényhozás a közigazgatásban, a kulturális életben és a napi hivatalos érintkezésben is visszavenne a nyelvhasználat szabadságából. Az egyik ötlet szerint tízezer forintos nagyságrendű bírságot kapna az a boltos vagy piaci árus, aki nem ukránul szolgálja ki a vevőt.
A médiában már szigorították a szabályokat: az országos tévétársaságok napközben 75 százalékban, a helyi tévék 60 százalékban ukrán nyelven készült, feliratozott vagy szinkronizált műsorokat kell, hogy közvetítsenek.
Úgy tűnik, az elmúlt harminc évben nem volt fontos az ukrán kormánynak, hogy ilyen szigorúan szabja meg, hol és milyen nyelvet lehet használni az országban. Miért most tárgyalnak erről? – kérdezte az Index Bocskor Andreát, a Fidesz Kárpátaljáról származó európai parlamenti (EP) képviselőjét.
„Ukrajna a Szovjetunió felbomlása óta szeretne az oroszoktól különbözni, és szeretné magát nemzetként meghatározni. Ennek az az egyik eszköze, hogy ukrán nyelvűsítik a társadalmat” – magyarázta.
Nyolcmilliós orosz kisebbség élt Ukrajnában, a legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint, a teljes lakosság 17 százaléka. Az elmúlt tizenhat évben sokat csökkent a teljes népesség, és valószínűleg arányosan is kevesebben vallják magukat orosznak. Oroszország pedig magához csatolta a jórészt orosz ajkú Krímet, ahol 2001-ben kétmillióan laktak. Ezzel együtt is az ukrajnai oroszok számítanak Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének.
A képviselő interjújában emlékeztetett, az oroszbarát Viktor Janukovics elnök alatt 2012-ben elfogadot nyelvtörvény az önkormányzatokra bízta, hogy elfogadják-e hivatalosnak a kisebbségi nyelvet azokon a településeken, ahol legalább a lakosság 10 százaléka anyanyelvként beszéli. Kárpátalja lakosságának nagyjából 12 százaléka magyar nemzetiségű, néhány településen, például Nagydobronyban, Beregszászon ez az arány jóval magasabb, ott többségben is vannak a magyarok. A 2001-es népszámláláskor 156 ezren vallották magukat magyarnak Ukrajnában.
A Majdan-mozgalom 2014-ben megbuktatta Janukovicsot, és a megengedő nyelvtörvény is a politikai harc egyik eszköze lett. Társadalmi mozgalom indult, amelyik az ukrán nemzet fölemelkedését tűzte a zászlajára. Erre hivatkozva a médiában gyakran szítják az ellenségeskedést az ukrán többség és a kisebbségek között. Bocskor Andre szerint ez egy gumicsont, amit azért dobnak be a köztudatba a politikusok vagy a különböző oligarchák kezében lévő médiacsatornák, hogy eltereljék a figyelmet a valódi, súlyos problémákról, mint a korrupció, a szegénység, vagy korábban a katonai behívások.
Az ukrán alkotmánybíróságon nagy a nyomás, hogy akkor se állapítson meg alkotmánysértést, ha szűkülnek a kisebbségek nyelvhasználati jogai, és ez ellentmond az 1996-os alkotmánynak. Háborús helyzet van, és politikai elvárás, hogy az ukrán nemzet erősítését célzó intézkedést „hazafias” cselekedetként értékeljék.
Sokan az ukránok közül is a többnyelvűség pártján állnak. Viszont a Krím elcsatolása óta jelen van egy valós félelem, hogy szétesik az ország, ami 1991-ben tulajdonképpen mesterségesen jött létre. 40-50 év alatt nem vált homogénné, nagy különbségek vannak az ország részei között. Sokan most ébredtek rá, hogy egy veszélyes folyamat indulhatott meg a Krím elcsatolásával és a donyeci–donbasszi háborúval.
Az Ukrajnában terjedő orosz propaganda sem könnyíti meg a magyar kisebbségek helyzetét. Az orosz propaganda fő célja a destabilizáció. Ha Kárpátalján zavargások történnek, az orosz médiából hamar megvádolják a magyarokat szakadársággal, és így tovább nő a feszültség – magyarázta az európai parlamenti képviselő.
„Az Európai Unió vezetői főleg a legmagasabb szintű tárgyalások során gyakorolhatnak nyomást az ukrán kormányra, hogy tartsa be a nemzetközi kötelezettségeit – vélekedett Bocskor Andrea. – Nekünk az Európai Parlamentben az a feladatunk, hogy eljuttassuk a valós problémákról az információkat hozzájuk.”
