A kisebbségvédelem terén zajló negatív folyamatok ellenére Magyarország Ukrajna megbízható és stabil partnere akar lenni – hangsúlyozta csütörtökön a krynicai gazdasági fórumon a Kárpátaljáért felelős magyar kormánybiztos, Grezsa István.
A Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa a Kárpátok eurorégió makrorégióvá átalakítását célzó stratégia kidolgozásáról szóló pódiumbeszélgetésen vett részt a krynicai gazdasági fórum zárónapján. Grezsa István a régióval kapcsolatban kijelentette: a magyar gondolkodásmód „a határoktól függetlenül az egész Kárpát-medencére terjed ki”. Leszögezte: ebben a tekintetben látszik, hogy Kárpátalja nemcsak ma, hanem történelmileg is egyik legszegényebb vidéke volt a Kárpát-medencének.
A kormánybiztos ismertette a régió felzárkóztatását célzó magyar lépéseket a munkaerőpiac, az egészségügy, a környezetvédelem, az oktatás és az infrastrukturális fejlesztések terén.
A munkaerőpiacról szólva rámutatott: Lengyelországban legalább 1,5 millió, Csehországban 300 ezer, Szovákiában közel 100 ezer ukrán munkás dolgozik, a visegrádi országok (V4) így jelentős segítséget nyújtanak az ukrán migráció befogadásához.
„Ezzel szemben kár, hogy a nyugat-európai országok az észak-afrikai és a közel-keleti, iratok nélkül érkező migránsokat preferálják”
– jegyezte meg.
A kormánybiztos Nyugat-Ukrajna gazdasági felzárkóztatása terén kihívásnak nevezte az infrastrukturális fejlesztéseket, köztük a Budapest-Kijev autópálya kiépítését, a Budapest-Munkács vasútvonal korszerűsítését, új határátkelőhelyek létesítését.
A Kárpátaljával kapcsolatos magyar nemzetpolitikáról szólva elmondta: ez ma már elsősorban gazdaságfejlesztő program, 120 millió dolláros gazdaságfejlesztés indult el, mely nemcsak a magyar vállalkozókat támogatja, hanem nemzetiségtől független segítséget jelent.
Az oktatás támogatásával kapcsolatban megemlítette: idén szeptemberben a kárpátaljai magyar oktatási rendszerbe kétszer annyi elsős iratkozott be mint tavaly, a magyar kisebbségoktatási rendszer magasabb szintet képvisel, mint az ukrán állami.
„Ezért sajnálattal fogadtuk az ukrán oktatási törvényt, mely nemcsak a magyar kisebbséget érinti hátrányosan”
– fűzte hozzá.
„A nemzetiségi jogok szűkítése Magyarországot rendkívüli mértékben zavarja” – szögezte le, hozzáfűzve: tapasztalható a nyugat-ukrajnai szimpátia Magyarország iránt, ez Kárpátalján és a nyugat-ukrajnai Csernyivci megyében is érzékelhető.
„Ugyanakkor nehezen tudjuk értelmezni, hogy a kijevi sajtó tíz százaléka a magyar szeparatizmusról szól”
– tette hozzá.
A politikai kapcsolatok jövőjéről úgy vélte, hogy a térség országai érdekeltek az ukrán-orosz konfliktus minél gyorsabb lezárásában. Felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök „élharcosa volt” Ukrajna uniós vízummentességének, a szabadkereskedelmi megállapodásnak, Ukrajnának az „európai régió felé közelítése felgyorsításának”. „A negatív folyamatok ellenére Magyarország Ukrajna megbízható és stabil partnere és szomszédja akar lenni” – szögezte le Grezsa István.
