Kárpátaljai nacionalista szervezetek tiltakoznak a törvény napirendre tűzése ellen

Közös nyilatkozatban tiltakozik hat kárpátaljai nacionalista szervezet az ukrán oktatási törvény kérdésének napirendre tűzése ellen a megyei tanács (közgyűlés) csütörtöki soros ülésén, felszólítva a testület képviselőit, hogy ne szavazzák meg azt a határozati javaslatot, amely az ukrán elnöktől a jogszabály megvétózását kérné.

A nyilatkozatot jegyző szervezetek – köztük az Ukrajina Szoborna (Unitárius Ukrajna), Kárpátaljai Keresztény Népi Szövetség, Kárpátalja Ifjúsága Egyesület – magyar- és Moszkva-barát provokációnak nevezik a Vidrodzsennya (Újjászületés) nevű ukrán párt Kárpátalja megyei tanácsi frakciójának azon kezdeményezését, hogy a képviselő-testület határozatban szólítsa fel Petro Porosenko elnököt a nemzeti kisebbségekre nézve hátrányos oktatási törvény megvétózására.

A nacionalista szervezetek egyúttal szeparatistának bélyegezték az elnöki vétót támogató politikai erőket. Hasonló tartalmú határozat elfogadása esetén a nacionalisták szerint a Kárpátalja megyei tanács gyakorlatilag az ukrán nyelv ellen foglalna állást, és az ukránellenesség útjára lépne

– adta hírül szerdán a zakarpattya.net.ua kárpátaljai ukrán hírportál.

A nyilatkozat szerint a „különböző szeparatista erők” részéről az utóbbi napokban tapasztalt ukránellenes megnyilvánulásokat a „putyini rezsim és Orbán Viktor Moszkva-barát kormánya” provokálták ki kárpátaljai politikai fiókszervezeteik, köztük a KMKSZ ukrajnai magyar párt részvételével.

Az oktatási törvényről kedden egy kárpátaljai hírportálnak nyilatkozva Miroslav Mojzita, Szlovákia ungvári főkonzulja kijelentette, teljes mértékben egyetért az elfogadott ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseivel. Mint mondta, az ő személyes álláspontja a törvényt illetőn – amely szerinte egyben Szlovákia álláspontja is – az, hogy itt Ukrajna belügyéről és azon jogáról van szó, hogy megóvja és népszerűsítse saját nyelvét a saját államában. Hozzátette, a jogszabály egyáltalán nem sérti az Ukrajna területén élő szlovákok érdekeit. Egyúttal jelezte, Szlovákia nem vesz részt Ukrajnával vívott szócsatákban vagy egyéb konfliktusokban.

Ukrajnában mindössze egy ungvári iskolában működik néhány szlovák tannyelvű osztály.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.