Nagy port kavart az ukrán–magyar határtól kőhajításnyira fekvő Tiszasalamonban történt zászló-ügy. Mint az ismert, állítólag az SZBU emberei jártak a helyszínen és vétették le a nemzeti színű lobogót. Jó hír, az iskola falán már újra ott a magyar zászló.
A Kárpáti Igaz Szó egyik riportere a helyszínen járt, de Leskó Kovács Nóra, az iskola igazgatónője elmondta, nem akar belebonyolódni ebbe a dologba, ezért nem kommentálja az eseményeket. Annyit azonban elárult, hogy hétfőn jóval a munkaidő lejárta után hívatták az iskolába, ahol három férfi várta. Közölték, az SZBU-tól érkeztek, majd levették a címeres magyar lobogót, hozzátéve, hogy az nem nemzeti, hanem idegen állami jelkép, s mint olyan, nem lehet kifüggesztve. Azután bementek az épületbe, és hasonló indokkal a folyosó falán lévő magyar lobogót is leemelték.
A tantestület és a salamoni lakosok azért háborodtak fel – tegyük hozzá, teljes joggal! –, mert a most kifogásolt és eltávolított dolgok hosszú évek óta ki voltak függesztve, de eddig senkinek nem szúrták a szemét.
A már idézett lap az eset kapcsán megkereste a titkosszolgálatot, de az SZBU szóvivője, Ludmila Mazur sajnálattal közölte, nincs tudomása az esetről.
Jogosan jártak-e el a nemzetbiztonságiak? Nem sértettek-e alkotmányos jogot? A kérdésekre Dr. Tóth Mihály alkotmányjogásztól a következő válasz érkezett:
Ez a jog nincs alkotmányba foglalva. Ezt a passzust az 1991. évi Ukrajna
Nemzetiségei Jogainak Deklarációja 4. cikke és az 1992. évi Nemzeti
kisebbségekről szóló törvény 6. cikke határozza meg, és a
nemzeti-kulturális autonómia egyik megjelenési formájaként taglalja.
A szakértő elmagyarázta, Ukrajna nemzeti kisebbségekről szóló törvényét 1992. június 25-én fogadták el. Annak 6. cikke szerint az állam minden nemzetiségi kisebbség számára garantálja a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot: az anyanyelv használatát és az anyanyelvű oktatást, vagy az anyanyelv tanulását az állami oktatási intézményekben, illetve a nemzeti-kulturális szövetségeken keresztül, továbbá a nemzeti-kulturális hagyományok fejlesztését, a nemzeti jelképek használatát, a nemzeti ünnepek méltatását, saját vallás gyakorlását, az irodalmi, művészeti, tömegtájékoztatási eszközök iránti igények kielégítését, nemzetiségi kulturális és oktatási intézmények létrehozását, valamint minden más tevékenységet, amely nem mond ellent a hatályos törvényeknek.
A tiszasalamoni iskola falán azonban egy magyar állami jelkép volt kifüggesztve, amit jogszerűen távolítottak el – fogalmazott az alkotmányjogász.
