Magasabb készenléti fokozatba helyezték a Gripen vadászgépeket hétfőn, miután a magyar légtérbe berepült egy ukrán An-2-es – mondta el az Inforádiónak Szűcs József, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka.
Mint ismert, egy ukrán felségjelzésű repülő 11 migránssal a fedélzetén landolt egy szántóföldön hétfőn Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Kállósemjén közelében. A hatóságok a gép személyzetét még nem találták meg, de elfogtak a közelben három afgán és nyolc vietnami állampolgárt.
Felmerült, hogy vajon a gépet látták-e a honvédség radarjai. Erről Szűcs József, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka az InfoRádióban azt mondta: a valóság más, mint az amerikai filmekben, a valóságban az elektromágneses hullámok terjesztésének megvan a maga fiziológiája.
„Ahogy a látás esetében a tengerparton állva a nagyobb vitorlás árbocát látjuk meg elsőre a Föld görbülete miatt, úgy valami hasonló a helyzet az elektromágneses hullámok esetében is. A radarok által kisugárzott elektromágneses hullámok a levegőben lévő fémes tárgyakról visszaverődnek”.
A visszaverődés függ a radar frekvenciájától és a repülőgép nagyságától is.
Egy ekkora méretű An-2-es repülőgép felderítése még kis magasságon is egyszerű feladat a honvédségnek, és a mostani esetben is már jóval a határ átlépése előtt észlelték a gép mozgását – mondta az ezredes. Először csak nyomon követték, mert nem Magyarország légtere felé repült, de amikor erre vették az irányt, kapcsolatba léptek a román légvédelemért felelős kollégákkal.
Széleskörű információgyűjtés
Minden, ami a levegőben van, látható a radarok számára – jelentette ki a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka. Amikor összeáll a jelekből egy sorozat, a szakemberek ellenőrzik az útvonalat és keresik, hogy mi zajlik mögötte.
A mostani esetben nem volt meg a határ légi átlépéséhez szükséges egyik feltétel sem: nem volt kétoldalú rádiókapcsolat és repülési terv sem, ezért kiemelt figyelemmel kezelték a légi jármű mozgását. Ilyen esetekben felveszik a kapcsolatot a szomszéd országok védelmi szolgálataival és polgári légiforgalmi irányítókkal, információkat gyűjtenek és megpróbálják kideríteni, hogy a pilóta bajban van-e vagy csak elfelejtett bejelentkezni, netán valami más történik.
A hétfői esetben azt figyelték meg, hogy a repülő folyamatosan csökkentette a magasságát, és ebből, valamint az utolsó ismert helyzetéből kiszámították a lehetséges felbukkanási helyeit. Ezek segítségével találták meg a rendőrök Kállósemjén környékén a magára hagyott gépet.
A légijármű nem sértett olyan szabályt, amely indokolta volna a Gripenek felszállását. Magasabb készenléti fokozatba helyezték a vadászgépeket, de elindulniuk nem kellett, mivel eltűnt a radarjel és megtalálták az üres gépet.
