Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett nyelvtörvényt – tette közzé szerdán hozott döntését honlapján a testület.
Az alkotmánybíróság indoklása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a törvényhozás. A testület a jogszabály tartalmát nem vizsgálta. A döntés nyomán a nyelvtörvény hatályát veszti – mutatott rá a sztrana.ua hírportál, hozzátéve, hogy így mostantól nincs jogszabály Ukrajnában, amely szabályozná a nyelvhasználatot. Az alkotmányellenessé minősített nyelvtörvény kibővítette a nemzeti kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát azzal, hogy a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot.
A törvényt még 2012-ben, vagyis a 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések nyomán posztjáról leváltott Viktor Janukovics oroszbarát államfő elnöksége idején született meg, és főként Ukrajna orosz nemzetiségű lakosságának kedvezett, hiszen az ország 27 megyéje közül akkor 13-ban érte el a 10 százalékot az oroszajkúak aránya. A jogszabályt az akkori ellenzék hevesen ellenezte tartalma miatt és azért, mert szerintük a házszabály megsértésével tűzte napirendre és szavazta meg a parlament 2012. július 3-án. Akkor azonban nem sikerült elérniük a szavazás érvénytelenítését, majd miután Janukovics aláírta, és kihirdették a hivatalos közlönyben, 2012. augusztus 10-én életbe lépett.
Két nappal Janukovics menesztése után, 2014. február 24-én a parlament megszavazta a nyelvtörvény eltörlését, amelyet azonban Olekszandr Turcsinov akkori parlamenti elnök és egyúttal ideiglenes államfő nem írt alá, így a jogszabály mostanáig érvényben maradt.
Ugyanebben az évben 57, különböző frakciókhoz tartozó parlamenti képviselő viszont az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény alkotmányellenessé minősítését.
Az ukrán parlamenthez eddig három törvénytervezetet nyújtottak be, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban. Az Aposztrof ukrán hírportál szerint mindhárom előterjesztés az ukrán mint államnyelv szerepét erősítené, vagyis a javaslatok bármelyikének elfogadása visszalépést jelentene a kisebbségi nyelvek eddig engedélyezett használata terén.
Kárpátaljai magyar szervezetek és intézmények többször jelezték aggályaikat az eddig beterjesztett törvénytervezetekkel kapcsolatban. Tavaly több mint 64 ezer kárpátaljai lakos tiltakozott aláírásával a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Március 17-én a magyar társadalmi szervezetek vezetői és a történelmi egyházak képviselői hivatalosan átadták Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja megye kormányzójának az aláírásokat tartalmazó íveket Ungváron. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője az átadást követően a újságírók előtt hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtő íveket a kárpátaljai felnőtt magyar lakosság tagjainak többsége aláírta, ami szavai szerint egyértelmű kifejezése az magyar kisebbség véleményének. Örvendetesnek nevezte azt, hogy Kárpátalja kormányzója is arra az álláspontra helyezkedett akkor, hogy ezek a törvénytervezetek nem időszerűek, ellentmondanak Ukrajna hatályos alkotmányának és nemzetközi kötelezettségvállalásainak.
