A külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn Budapesten.

Kinevezés előtti meghallgatásán a politikus úgy értékelt: a magyar gazdaság jelenlétét egyre inkább elfogadják „az utódállamok”. A gazdaságfejlesztési programok mellett erős anyaország, az identitást erősítő támogatás, illetve a külhoni magyar pártokkal való kapcsolattartás, valamint a honosítás szükséges ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon – hangoztatta.

Jelezte: 2009-ben 9 milliárd jutott az identitás megőrzésére, tavaly pedig már 100 milliárd feletti volt ez az összeg. Oktatási-nevelési támogatásban 250 ezer gyermek részesül – fűzte hozzá.
Kiemelte: az egyetemes magyarság akkor tartható meg, ha minden nemzetrésze megmarad. Ezért gondolkodnak össznemzeti paradigmában, s abban, hogy minden támogatás, ami kiterjeszthető Magyarország területén kívülre, azt terjesszék ki.

Kitért a Máért újraindítására, a szervezet döntése a nemzeti jelentőségű intézmények meghatározása. Megemlítette a diaszpóra tanács létrehozását is.

Szólt a tematikus évekről, amelyeket az óvodákkal nyitottak, ezen intézménytípus fejlesztésére közel 40 milliárdos forrás jut. 102 új óvoda, bölcsőde létesült, és 412-t újítottak fel Kárpát-medence szerte – mutatott rá. Szólt a Kőrösi Csoma Sándor programról, az emlékévekről, amelyek szintén rendkívül sikeresek.

A magyar etnikai alapú pártok támogatásában nem kell szemérmesnek lenni – hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzátéve: nem kell ideológiai ortodoxiára törekedni, egyetlen fontos dolog van, a magyar érdekek képviselete. Ezen pártok nélkül pedig nem lehet reális a külhoni magyarság érdekképviselete.

A honosításról szólva kiemelte:

aki fel akarta venni, felvehette a magyar állampolgárságot, a diaszpórában vannak még nagyobb tartalékok.

Megerősítette: aki magyar állampolgár, annak a gyermekei is azok lesznek.

A Kárpát-medencében 885 ezer kedvezményes honosítás történt és 135 ezer állampolgársági megállapítás. Összesen 1 millió 20 ezer feletti azok száma, akik állampolgárságot szerzett. 35 ezer elutasítás volt, például a nyelvtudás hiánya vagy nemzetbiztonsági okok miatt – jelezte, hozzátéve: ő enyhítene a nyelvtudás követelményén, nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetben írják elő. Ha valaki Csíkszeredában nem tud magyarul, „menjen a fenébe”, de aki Rahóban, a hegyek tetején, a szórványban él, annak a kis magyar nyelvtudását is meg kell becsülni – fogalmazott.

A szavazati joggal összefüggésben elmondta: 225 ezer érvényes szavazat érkezett a külhoni magyarságtól, ami duplája a 2014-esnek. Ugyanakkor megjegyezte: hozzá kell nyúlni a választójogi törvényhez, egyszerűsíteni kell a szabályokat. Szerinte nem érdemes fenntartani az anyja neve adatot például, mert Magyarországon kívül ezt identifikációs adatként nem használják.

Szávay István (Jobbik) szerint fontos lépések történtek a nemzet közjogi egyesítésében, a külhoni közösségek támogatásban. Azt a fajta bántó érzéketlenséget, ami a szocialistákat jellemezte, sikerült meghaladni. Legyenek ugyanakkor világosabban a magyar nyelvhasználathoz kötöttek a gazdasági támogatások – vetette fel. Szóvá tette, hogy a határozott nemzeti érdekérvényesítés helyett újabb és újabb feladatokat vállaltak át az utódállamoktól. Az autonómiáról kiemelte:

ezt Brüsszelben nem képviselte a kormány megfelelően.

Erről szerinte nem csak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) utáni sajtótájékoztatókon kell beszélni. Hozzátette:

a Máért-et nem tartja az összmagyarság fórumának, onnan önkényesen, szelektív módon rekesztettek ki szervezeteket.

Döntés született az Egán Ede pályázaton