A Krími-híd felrobbantására biztat egy amerikai újságíró

Büntetőeljárást indított csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Tom Rogan amerikai újságíró ellen, aki a Washington Examiner című ingyenes konzervatív hetilapban az írta, hogy Ukrajnának fel kellene robbantania a Krím-hidat.

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő 19 kilométeres híd személyi forgalmi közúti szakaszát kedden Vlagyimir Putyin részvételével avatták fel.
Szvetlana Petrenko, a SZK szóvivője elmondta, hogy Rogant, aki az interneten szabadon hozzáférhető cikkében „Putyin hídjának” lebombázására buzdította Ukrajnát, orosz területen „a hatalmi szervek destabilizációja és a döntéshozatalra való nyomásgyakorlás céljából elkövetendő terrortámadásra való felbujtás gyanúja” címén indul eljárás. A szóvivő szerint az ügyben pszicho-nyelvészeti vizsgálat indult.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a híd felrobbantására felszólító cikket „esztelenségnek”, valamint a „silány újságírás szörnyszülött megnyilvánulásának” minősítette. Szavai szerint az ügyre mások mellett az amerikai rendvédelmi szerveknek is fel kellene figyelniük.
Az SZK eljárást indított Kirill Visinszkij, a RIA Novoszty Ukraina hírportál 2015 óta orosz állampolgársággal is rendelkező főszerkesztője letartóztatásának ügyében is. Az orosz nyomozati szerv szerint az ukrán hatóságok megakadályozták – a Kijevben hazaárulással meggyanúsított – Visinszkijt törvényes újságírói tevékenységének folytatásában és tudatosan indítottak büntetőeljárást ártatlan személy ellen.

A Petrenko által kifejtett érvelés értelmében az újságírót abban akadályozták meg, hogy „objektív információt terjesszen azokról az Oroszországi Föderáció és Ukrajna területén végbement eseményekről, amelyek a Krími Autonóm Köztársaságnak az Oroszországi Föderáció részévé válásával, annak további társadalmi és gazdasági fejlődésével és valamint a délnyugat-ukrajnai fegyveres konfliktus negatív következményeivel kapcsolatosak”. A szóvivő emberi jogvédő egyezményre hivatkozva hangsúlyozta, hogy Visinszkijnek jogában áll hangot adnia önálló véleményének.

Büntetőeljárást indított az SZK az ukrán alkotmánybíróság 15 tagja ellen is, amiért a testület úgy határozott, hogy a Krím függetlenségi nyilatkozata ellentétes Ukrajna alaptörvényével. Az orosz hatóság szerint az ukrán alkotmánybíróság döntése diszkriminatív jellegű, mert megsérti a népeknek az ENSZ Alapokmányába és más nemzetközi dokumentumokba foglalt önrendelkezési jogát.

A Krímet a 2014 márciusában megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a jogosságát