Kárpátalja = „Kis Magyarország”?

Kis Magyarország címmel jelent meg egy közel félórás riport a Rosszija24 tévécsatornán.

A riporter a március 16–17-én Beregszászban történt gépkocsirongálásokról beszél, amikor is vandálok magyar rendszámú autókat tettek tönkre, amit radikális nacionalisták számlájára írtak. Egy helyi lakos szerint három évvel ezelőtt ilyesmi még nem történhetett volna meg. Az eset után többen eleve levették a rendszámtáblát, s anélkül járnak a Magyarországon vásárolt autójukon. Megszólal Dominik Pitkin helyi lakos, aki elmondja, a vandálok valószínűleg más megyékből érkeznek Kárpátaljára, hogy feszültséget keltsenek. A riporter szerint ugyanakkor Ungváron egy bár és egy magyar üzlet is leégett, és kiverték a Zakarpattya szálloda néhány ablakát is. Hennagyij Moszkal kormányzó kommentárjában azon meggyőződésének adott hangot, hogy

olyanok akarnak ellentéteket szítani Kárpátalján, akik ezt az ország keleti felében is megtették.

Az ukrán nacionalisták támadásának csúcsa a KMKSZ-székház ellen elkövetett két merénylet.

A magyarellenes kirohanások kapcsán nem maradt el a külföld reakciója sem, szögezik le a műsorban. Szijjártó Péter, a magyar külügyi tárca vezetője kijelentette, amennyiben Ukrajna be szeretne jutni az EU-ba és a NATO-ba, le kell számolnia az extrémizmussal. Ám a riportban nyilatkozó Stier Gábor külpolitikai lapelemző szerint a következő történések arra utalnak, mintha Kijev nem akarna vagy nem tudná befolyásolni az eseményeket. Szerinte a támadások 2014-ben kezdődtek, de míg korábban csak az oroszok, most már a kárpátaljai magyarok ellen is zajlanak. Érthető, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő Ukrajna így akar ellenséget találni, elvonni a figyelmet a valós problémákról, ám a kárpátaljai magyarok számára ez elfogadhatatlan.

Alekszandr Noszovics politológus szerint a nacionalisták Nyugat-Ukrajnában is destabilizálni akarják a helyzetet. Az itt élő magyarok folyamatosan etnikai tisztogatástól tartanak, mivel a Majdan után hatalomra jutott nacionalista politikai vezetés nem ismeri el, hogy más nemzetiségek is élnek Ukrajnában. Szerintük

a magyarokat, románokat, szlovákokat, oroszokat stb., amennyiben mégis meg akarják őrizni identitásukat, erőszakkal kell asszimilálni az ukrán társadalomba vagy meg kell semmisíteni.

Kijev 800 katona állomásoztatásáról döntött Beregszászban, azzal a céllal, hogy megőrizze az ország területi egységét. Vlagyimir Pitkin helyi újságíró szerint nevetséges, hogy a magyarokat azoktól a magyaroktól akarják megvédeni, akik minden téren csak segítenek nekik. Kijevben gyakorlatilag Ukrajna ellenségeivé kiáltották ki a kárpátaljai magyarokat. Stier Gábor szerint ezzel destabilizálták a helyzetet Magyarország határán, Ukrajna nyugati részén, ami geopolitikai szemszögből sem jó. Kijev nem fogja fel, hogy nem zsarolhat és fenyegethet mindenkit.
A riporter elmondja, Magyarország korábban minden téren támogatta Ukrajna EU-s és NATO-csatlakozási törekvéseit, a vízummentesség bevezetését, de tavaly ősszel véget ért a barátság. Budapest felfogta, kivel van dolga. Itt kitér az oktatási törvény ominózus 7. cikkelyére és annak minden várható következményére, idézve Szijjártó Péter hivatalos reakcióját. Idéz azokból a riportokból, melyeket az ukrán televízió hozott le a magyarlakta településekről, bizonyítván, hogy ezekben nem beszélik az ukránt, ezzel indokolva az ukrán nyelvű oktatásra való áttérés létjogosultságát.

Hennagyij Moszkal kormányzó nem lát nagy gondot abban, hogy nem beszélik jól az ukránt a kárpátaljaik, hisz mint mondja, nem érzik szükségét, mivel a többség úgyis külföldön vállal munkát, a fiatalok elvándorolnak. Példaként bemutatnak egy Budapesten éttermet nyitott kárpátaljai lányt.

Az orosz tv riportere ellátogat a magyarországi Beregdarócra, ahol az utóbbi években a Kárpátaljáról áttelepülők révén felélénkült az ingatlanpiac. Megszólaltat egy arcát nem vállaló János keresztnevű embert, aki családjával elmenekült otthonról, mivel be akarták sorozni a Kelet-Ukrajnában harcoló seregbe. Felesége azt mondja, Ukrajnában vállalkozóként többször inzultálták az adóhivatalban magyarsága miatt. Ezért nem is lepte meg az új oktatási törvény. Megszólal még egy, Ungvárról kivándorolt elvált nő, aki szerint azt tanította neki a történelemtanára, hogy Kárpátalja ősi ukrán föld és akinek ez nem tetszik, utazzon el máshova.

A riporter a trianoni emlékmű előtt elmondja, ebben a határ menti faluban mindenki tisztában van vele, hogy Kárpátalja Magyarországhoz tartozott, s 1920-ban az első világháború után szakították el tőle. Felsorolja, hány magyar él az egykor elszakított területeken Szerbiában, Romániában és másutt. Majd Szabó Viktor, az egyik budapesti egyetem ruszin tanszékének aspiránsa beszél Kárpátalja jelentőségéről, a Vereckei-hágóról, a magyarok bejöveteléről.

Az ukrán nacionalisták a Vereckei emlékművet is Ukrajna területi egysége elleni támadásnak tartják, meséli a riporter, s felidézi az emlékmű elleni támadásokat, rongálásokat. Majd a megyei honismereti múzeum egyik munkatársa mutatja be a megye gazdag múltját ismertető kiállításokat a különféle – magyar, cseh – időszakokban. A szovjet időszakot bemutató tárlatot csak azért nem, mert időközben megszüntették. Jó lenne, mondja, ha nem írnák át a történelmet és az iskolákban is objektíven tanítanák azt.

A riporter a Karpatszka Szics nacionalista szervezet évente megrendezésre kerülő március 15ki felvonulásáról is beszél, amikor is emlékeztetnek rá, hogy „valójában kié ez a föld”. A felvételen viszont a szicsesek legutóbbi beregszászi felvonulása látható. A riporter elmondja, hogy a más megyékből érkezők zászlókat tépnek le, agresszívek, amivel megijesztik a helyi lakosokat, destabilizálják a helyzetet. Natalija Pétervári ungvári újságíró a felvonulás kapcsán elmondja, felháborító, hogy maszkokkal eltakarják az arcukat a fekete ruhás ismeretlenek, s ez számos kérdést vet fel nem csak Ukrajnában, hanem annak határain túl is.

Riporter: a könnyebb határátlépés, a szavazati lehetőség érdekében a magyar állam minden határain túl élő magyarnak állampolgárságot biztosított. Kijev ezt is támadásnak fogja fel, szeparatizmust vél mögötte. Stier Gábor nevetségesnek tartja, amikor egyesek arról beszélnek, hogy Magyarország elfoglalhatja Kárpátalját. Magyarország párbeszéd útján, a nemzetközi szervezeteken keresztül próbál hatni Kijevre.
A riporter szerint arról viszont, hogy Kárpátaljának autonómiát kell biztosítani, komolyan beszélnek Budapesten. Ezt a kezdeményezést elsősorban a legnagyobb ellenzéki erő, a Jobbik támogatja, amely párt nemzetpolitikai  kabinetének vezetőjével, Szávay Istvánnal a párt politikai stábjában találkoztak. Emlékeztetnek, Szávay nemkívánatos személy Ukrajnában, megtiltották neki a belépést.

„Pártunknak az a véleménye, hogy Kárpátaljának és más, Magyarországgal határos elszakított területnek autonómiát kell biztosítani. Úgy véljük, az európai nemzeti kisebbségekről szóló jogok szerint ez megilleti őket, hogy megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat. Régóta sürgetjük ezt az önrendelkezési modellt, de az ukrán vezetés mindezt extrémista törekvésnek véli”

– mondja a politikus.

Itt figyelemmel követik a határon túli eseményeket és az események mögött az ukrán belbiztonsági szolgálat provokátorainak ügyködését sejtik. Szávay István elmondja: ”Több olyan akció is volt az utóbbi időben, amelyek az SZBU-hoz köthetők. Például feliratok jelentek meg helytelen magyarsággal, szeparatista lózungokkal. Ha nem hűtik le az ukrán vezetők forrófejűségét, csak tovább romolhat a helyzet. A régi helyett új törvény készül az államnyelvről. A hírek szerint nemhogy az iskolákban nem lehet majd anyanyelven előadni, de megtilthatják az anyanyelv használatát még a piacon is. A másik dolog a regionalizáció. Az ukrán kormány úgy akarja átrendezni a régiókat, hogy a magyarok még inkább kisebbségbe kerüljenek. A harmadik pedig a kettős állampolgárságról szóló törvény módosítása. Eszerint akár börtönbe is zárhatják majd a kettős állampolgársággal rendelkező állampolgárokat.”

A riporter megjegyzi, a Jobbik tüntetést szervezett az ukrán nagykövetség előtt, Kárpátalja önrendelkezési joga mellett emelve fel szavát. Résztvevői arra emlékeztették az ukrán hatalmat, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács még 1991-ben megtartott referendumán a lakosság 78 százaléka az autonómiát támogatta. Kijev ezt is ignorálta. Most odáig fajultak a dolgok, hogy támadások érik a magyarokat, konstatálják a magyar külügyminisztériumban. Válaszul diplomáciai ütést mérnek Ukrajnára, megvétózva EU-s csatlakozásukat és NATO-hoz való közeledésüket.

Veszélybe került Petro Porosenko ukrán elnök részvétele a júliusi brüsszeli NATO-csúcson (időközben ez megváltozott – a szerk.). Ukrajnába repült, hogy megbékítse a két félt John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes is. Elmagyarázta Petro Porosenkónak, mennyire messzire ment szomszédaival. Ez nincs ínyére a katonai tömbnek. Sullivan kijelentette, az az érdeke, hogy

Ukrajna együttműködjön szomszédaival az oktatási törvény végrehajtásában, s úgy realizálja, hogy az ne sértse a kisebbségek jogait.

A hivatalos Kijev már engedményeket tett, bejelentve, hogy az oktatási törvényben kivételt tesznek az európai uniós nyelvekkel, tehát a magyarral is. Az ígéret ellenére a kárpátaljai magyarok továbbra is elvándorolnak szülőföldjükről – zárul az orosz tv riportja.

Nyitókép: focus.ua