A kettős állampolgárság tilalma finoman szólva sem egyértelmű, sőt – mondja Leonyid Kozsara korábbi ukrán külügyminiszter. Szerinte bődületes és szándékos hazugság, hogy az ukrán alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot. Elmagyarázta, ő maga is részt vett az 1996-os alkotmányozási folyamatban, és az alapdokumentumban megfogalmazott egységes állampolgárság csupán azt jelenti, Ukrajnában egyetlen állampolgárság van, és nem létezhet régiónkénti más állampolgárság. Alkotmányban rögzített tényállás az is, hogy saját akarata ellenére senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától. S ha valaki mégis rendelkezik egy másik ország állampolgárságával, attól függetlenül Ukrajnában őt minden esetben kizárólag ukrán állampolgárként kezelik. Ám arról szó sincs, hogy emiatt bárki is büntethető, ez csak szándékos riogatás és félelemkeltés, húzta alá a politikus. Kozsara szerint kizárólag politikai haszonszerzés céljából lovagolnak ezen, s akik ezt teszik, azok a tűzzel játszanak. Az alábbiakban Leonyid Kozsarának a Korrespondenten megjelent írását ajánljuk mindenki figyelmébe.
Napjaink eseményeit, a határokon történő motozásokat és a politikai megnyilvánulásokat figyelve, fontos végigvennünk, hogy mit mondanak az alaptörvény különböző pontjai:
Az első. Az Alkotmányban szereplő „egységes állampolgárság” kifejezést már rég és igencsak pontosan megmagyarázta az állampolgárságról szóló törvény 2. cikkelye.
Az „egységes állampolgárság” – és nem „egy állampolgárság” – nem a kettős állampolgárság tilalma.
Az „egységes állampolgárság” azt jelenti, hogy Ukrajna területén belül nem lehet valaki lembergi vagy harkivi, esetleg kijevi állampolgár, nem létezhet DNR (Doneci Népköztársaság) vagy LNR (Luhanszki Népköztársaság) állampolgárság sem. Az „egységes állampolgárság” kifejezés semmi mást nem jelent.
A második. Ukrajnának az állampolgárságról szóló törvénye nem ismeri el a más állampolgárságot felvett személy többes állampolgárságát. Ez pedig egészen más.
A törvény egyértelműen kimondja:
„Amennyiben Ukrajna állampolgára felveszi egy másik ország vagy más országok állampolgárságát, az Ukrajnával ápolt jogviszonyaiban kizárólag ukrán állampolgárnak tekintendő” (2. cikkely).
Ukrán állampolgár nem igazolhatja magát más ország személyigazolványával a rendőrség, az adóhivatal, a nyugdíjhatóság előtt, útlevél ellenőrzésnél vagy külföldi diplomáciai képviseleten. Az állammal, annak szerveivel ill. képviselőivel nem kerülhet külföldi állampolgárként kapcsolatba. Ezen kívül, a kettős állampolgársággal rendelkező személy nem dolgozhat állami hivatalnokként és nem lehet bíró. De azt, hogy legyen más állampolgársága (más ország által kiállított útlevele), nem tiltja a törvény.
A harmadik. A kettős állampolgárság el nem ismerése, illetve tilalmának hiánya európai szabvány. Ezt, többek között, az Ukrajna által ratifikált Európai Állampolgársági Egyezmény is tartalmazza. Ez az alapja a mi erre vonatkozó, 2001-ben kelt törvényünknek is. Hogy mi a rendeltetése? Ez is egyértelmű: állampolgársági kérdésekben nem az állam érdekei szerepelnek első helyen, ahogy az a Szovjetunióban volt, hanem az egyén, annak jogai és szabadságjogai. Mint mindenhol Európában.
Negyedik. Ukrajnában sem büntetőjogi, sem közigazgatási felelősségre vonással nem jár az, ha valaki kettős állampolgár. Ez nem bűncselekmény, sőt, nem is törvényszegés. Amennyiben létezne ezért járó felelősségre vonás, azzal az ország megszegné a már említett európai egyezményt, amely egyértelműen kimondja: „Az Egyezmény tagállamainak azon állampolgárai, akiknek második állampolgárságuk is van, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek azon állam területén, ahol élnek, mint az adott tagállam más állampolgárai”.
Ötödik. A főügyész, ettől függetlenül, azt állítja, hogy ezt a nem létező törvényszegést az állampolgárságtól való megfosztással kell büntetni.
Külön is magyarázom: sem Jurij Lucenko, sem Petro Porosenko nem foszthat meg egyetlen ukrán állampolgárt sem ukrán állampolgárságától. Semmilyen okból és semmilyen célból.
„Ukrajna állampolgára nem fosztható meg állampolgárságától”. Ukrajna Alkotmánya, 25. cikkely.
Ez Ukrajnában az állampolgárság intézményének a legalapvetőbb elve, az egyén egyik alapvető joga.
Másrészt, az állampolgárságról szóló törvény kimondja, hogy „amennyiben az ukrán állampolgár önszántából felveszi egy másik ország állampolgárságát, és ha addigra már elérte a 18. életévét” ez alapját képezheti ukrán állampolgársága elvesztésének. (19. cikkely, 1. pont)
Azonban az „állampolgárság elvesztése” nem értelmezhető szabadon úgy, hogy az „állampolgárság megvonása”. Az állampolgárság megszűnése annak elvesztése által nem történhet az érintett állampolgár saját akarata ellenére.
[…]
Hatalmon lévő nagyuraim, fejezzék be végre, hogy így, választások előtt a biztonságot és a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdésekkel játszadoznak. Ez a kártya már nem segít önökön. A népszerűségük, még ha megszakadnak sem fog nőni.
A szomszédokkal összeveszni könnyű. A fájó sebeket begyógyítani már sokkal nehezebb.
Mindenekelőtt pedig olvassák az Alkotmányt és a törvényeket. Ne ijesztgessék a világot azzal, hogy olyan sötétek, mint egy barlang…” – zárja gondolatait Pavlo Klimkin jelenlegi külügyminiszter európai módon gondolkodó egykori elődje.
