Így látja az ukrán-magyar (v)iszonyt a külföldi sajtó

Kárpátaljára pontosan nyolcvan év múltán újra rávetült a magyarok lakta területekről folytatott egykori vita árnyéka – írta Lubos Palata, a Mladá Fronta Dnes című liberális cseh napilapban pénteken megjelent jegyzetében.

A magyar témákkal gyakran foglalkozó szerző az Ukrajna Magyarországgal a magyarokról veszekszik című írásában emlékeztet: éppen nyolcvan éve annak, hogy 1938 októberében a müncheni egyezménnyel kapcsolatban Magyarország kinyilvánította területi igényét az akkori Csehszlovákia legkeletibb részére – Kárpátaljára.

“A Kijev és Budapest között kirobbant mai vitában a jelenleg Ukrajna legnyugatibb részét képező terület ügyében (egyelőre) még nem a területről, “csak” a lakosairól van szó. Az ottani magyarokról, akiket Magyarország saját állampolgárainak nyilvánított” – mutat rá Lubos Palata.

Kiemeli: a magyar útlevelek osztogatása nem csak Magyarország és Ukrajna kapcsolatában váltott ki feszültséget. A kettős állampolgárságot például Szlovákia is tiltja, ahol félmillió magyar él. A magyar útlevelek törvénytelen tulajdonosait azonban ott szerinte nem büntetik.

A Právo című baloldali független lap Kijev és Budapest összekapott az állampolgárságon címmel egész oldalas összeállításban foglalkozik a témával.

A vita lényege és a tények ismertetése mellett rámutat: a magyar útlevelek jól jövedelmező biznisszé váltak Ukrajnában, mert tulajdonosaik problémák nélkül dolgozhatnak az Európai Unióban. A szerző, Alexandra Malachovská azt is megjegyzi, hogy a magyar hatóságok igyekeznek kiszűrni az “álmagyarokat”.