Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén kijelentette, hogy az „orosz” Kercsi-szoroson való áthaladást nem a nemzetközi jog szabályozza. Mint mondta, Oroszország „kénytelen volt” megerősíteni a Kercsi-szoros védelmét, miután ukrán hivatalos személyek többször is kilátásba helyezték a híd felrobbantását.
Lavrov szerint a hadiállapot bevezetésére irányuló ukrajnai kezdeményezés azt jelenti, hogy
nem fogják a kitűzött időben megtartani a jövő márciusra kitűzött ukrán elnökválasztást.
A miniszter, aki szintén „provokációnak”, valamint a nemzetközi jognak és az orosz szuverenitásnak az azovi-tengeri hajózást veszélyeztető megsértésének nevezte a történteket, Kijev „lenyugtatására” szólította fel Kijev nyugati támogatóit.
A miniszter elutasította az Európai Unió által megfogalmazott felszólítást, amely szerint Oroszországnak fel kell hagynia az Azovi-tengeren áthaladó hajók átkutatásával, ami szerinte összhangban áll egyebek között a Moszkva és Kijev közötti megállapodással is.
Kijelentette, hogy
Oroszországot nem nyugtalanítják a kercsi incidens miatt bevezetendő szankciók.
Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva szintén úgy vélekedett, az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök a hadiállapot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája – bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van. Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.
Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.
Peszkov orosz elnöki szóvivő egyébként november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren. Nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.
