Nem szolgáltathat alapot a kercsi incidens során foglyul ejtett ukránok elleni eljárás megsértéséhez az a washingtoni bejelentés, hogy a vádlottak szabadon bocsátásáig nem kelesz orosz-amerikai csúcs – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.
Peszkov John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak arra a csütörtöki nyilatkozatásra reagált, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök személyes találkozója mindaddig nem jöhet létre, amíg Oroszország vissza nem szolgáltatja Ukrajnának a november végén a Kercsi-szoros közelében történt incidens során lefoglalt három haditengerészeti járművét és bocsássa szabadon az elfogott 24 ukrán tengerészt és kémelhárítót. Az incidensre hivatkozva Trump lemondta a Putyinnal a G20-csoport Buenos Aires-i csúcstalálkozójának alkalmából december 1-jére beütemezett különtalálkozóját.
Peszkov egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a három ukrán hajó és azok személyzetének ügye nem azonos jelentőségű egy Putyin és Trump között a legfontosabb nemzetközi kérdésekről folytatandó tárgyalásokkal.
„Ezért természetesen arra számítunk, hogy az Egyesült Államok is ugyanerre a következtetésre jut. Az ukrán legénység sorsára a vizsgálat, és – ha addig eljut a dolog – a bírósági ítélet gyakorolhat befolyást” – mondta.
Peszkov kijelentette, hogy a Kreml továbbra is kész a Putyin és Trump közötti, valamint az egyéb szintű találkozókra.
„Továbbra is meggyőződésünk, hogy erre a találkozóra Moszkvának és Washingtonnak egyformán szüksége van”
– fogalmazott a szóvivő.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
A történtek miatt 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán elnök számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
A hadiállapot és a kercsi incidens összes hírét itt olvashatja el!
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
