Nyelvtörvény: az ukrán parlamenti képviselőknek nem kötelező az ukrán nyelv tudása

Egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrétum a csütörtökön elfogadott ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Mint arról beszámoltunk, az ukrán parlament csütörtökön nagy többséggel – 278 szavazattal – fogadta el a nyelvtörvényként emlegetett, az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amit, az ukrán parlament vezetői és az ülésteremben jelen lévő képviselők zöme üdvrivalgással nyugtázott, minek utána elénekelték az ukrán himnuszt – írja a KISZó.

A végleges szöveg ismerete nélkül szavazták meg a nyelvtörvényt, ezzel kapcsolatban Dr. Tóth Mihály alkotmányjogászt, az UMDSZ tiszteletbeli elnökét kérdezte a portál.

A hiteles, véglegesített szöveg hiányában, a Rada honlapján fellelhető  bizottsági beterjesztés alapján próbálunk meg választ adni. E forrás szerint, többek között:

• Brenzovics László képviselő egyik módosító javaslatának figyelembevételével, törölték a szövegből az 1. cikk 6. és 7. pontjait, melyek a többnyelvűség bevezetésének szándékát, valamint az ukrán nyelv nyilvános lekicsinyítésére tett kijelentések az államrend megdöntésére tett kísérletnek, és így köztörvényes bűncselekménynek minősültek volna;
• 
  

  Az ukrán nyelvtudáshoz kötött beosztások felsorolását tartalmazó 9. cikkből kiiktatták a parlamenti képviselőket, valamint a Verhovna Rada elnökét és annak helyetteseit. A dokumentum belső ellentmondásaira utal, hogy ugyanakkor, a minden szintű helyi tanácsok képviselői és azok vezetői, valamint a Krími Autonómia Legfelső Tanácsának képviselőire és vezetőire nézve kötelező maradt e kritérium. Utóbbiak számára immár nem kötelező a nyelvvizsga letétele, elegendő lesz a középiskolai végzettséget igazoló okmány, amennyiben ott kötelező tantárgyként oktatták az ukrán nyelvet.

• Az eredetileg beterjesztett szöveghez viszonyítva szűkül a kötelezően kizárólag ukrán nyelven megtartható nyilvános rendezvények köre. A módosulás szerint ez már „csak” az állami szervek és önkormányzatok, illetve az ő részvételükkel létrehozott gazdálkodó szubjektumok által szervezett rendezvényeken lesz kötelező. Igaz, függetlenül attól, milyen részt vállal a szervezésben az önkormányzat, illetve milyen arányban részes a szervezésben részt vevő gazdálkodó egységben az adott önkormányzat;
• A törvény Záró és Átmeneti Rendelkezéseinek 1. pontja 2025-ről 2030. évre módosítja a 21. cikk 3. pontjának, a kötelezően, kizárólagosan csak ukrán nyelven letehető külső tudásfelmérés bevezetésének a határidejét (vagyis azok számára, akik iskolai tanulmányaikat 2018-ban, illetve későbbi években kezdték). E rendelkezést, egyetemben a törvény e részének 3. pontja előírásával, mely szerint azon kisebbségekhez tartozó személyek, akik anyanyelve egyben az EU hivatalos nyelvei közé tartozik, és iskolai tanulmányaikat 2018. szeptember elseje előtt kezdték el, 2023-ig a törvény életbelépte előtt érvényes szabályok szerint tanulnak, az ukrán hivatalosságok úgy kommunikálják, hogy e szabályozás bevezetésével Ukrajna eleget tett a Velencei Bizottságnak az oktatási törvény 7. cikkével kapcsolatos ajánlásainak.
• Az eredetileg második olvasatra beterjesztett szövegtervezet kiegészül azzal a kitétellel, hogy az állam köteles a felnőttek számára ingyenes ukrán nyelvoktatást biztosítani. (6. cikk).