A Kreml a bírósági követelések visszavonásához köti az ukrajnai gáztranzitot

Moszkva abból indul ki, hogy Kijevvel a gáztranzit kérdéséről csakis akkor lehet megállapodni, ha nem állnak fenn bírósági követelések – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

„Oroszország kifejtette álláspontját (az EU-val és Ukrajnával Brüsszelben lefolytatott háromoldalú konzultáción). Egyebek között, természetesen arról is szó van, hogy semmilyen bírósági követelés nem szerepelhet természetesen a napirenden amikor megállapodásról beszélünk”

– mondta.

Oroszország már korábban is az a feltételt szabta Ukrajnának az új, 2020. január 1-törvényes szerződés megkötéséhez, hogy a két fél kölcsönösen mondjon le az egymással szemben az európai bíróságokon támasztott követelésekről. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a hétfői háromoldalú tárgyalásokat követően kijelentette, hogy Moszkva egy olyan megoldáscsomagról szeretne megállapodni Kijevvel, amely magában foglalná a tranzit és a gázszállítás valamint a peres ügyek rendezését.
Az ukrán Naftogaz állami gázvállalat elzárkózott a megállapodás-csomag gondolatától.

A TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalója szerint stockholmi döntőbíróság a Gazprom és a Naftogaz vitájában 2017 decemberében és 2018 februárjában meghozott határozatában 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte az orosz vállalatot az ukrán Naftogaz számára, A döntések ellen a Gazprom fellebbezést nyújtott be.

Miután hétfőn a brüsszeli háromoldalú egyeztetésen nem sikerült megegyezni az orosz földgáz ukrajnai szállításáról és tranzitjáról szóló, év végén lejáró megállapodás megújításának feltételeiről szóló tárgyaláson, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke csalódottságának adott hangot. Hangsúlyozván, hogy a szerződés alapelveit illetően előrelépésre számított, ehhez azonban nem volt meg a kellő politikai akarat, elsősorban az orosz fél részéről.

Beszámolója szerint egyelőre nincs egyezség sem a tervezett szerződés hosszáról, sem a szállítandó gáz mennyiségéről, sem pedig a tranzitdíjakról. Leszögezte ugyanakkor, hogy a megállapodásnak az európai uniós jogszabályokon kell alapulnia.

Moszkva korábban kifejezte készségét a jelenlegi megállapodás ideiglenes meghosszabbításával biztosítani az európai fogyasztók ellátását. Kijev ugyanakkor hosszú távú, minél nagyobb mennyiségre vonatkozó szerződésben lenne érdekelt, még mielőtt elkészülne az ukrán tranzit jelentős részének kiváltására alkalmas Északi Áramlat-2 földgázvezeték és a Török Áramlat Európába vezető szála, a tranzitszállítás révén ugyanis az ország jelentős bevételekhez jut.

Az EU-ba szállított orosz földgáz mintegy 40 százaléka Ukrajnán keresztül jut el a célországokba a jelenlegi tízéves szerződés alapján. Az ukrán állami gázvállalat 2015 óta egyáltalán nem vásárol orosz gázt, az európai reverzszállításokból elégíti ki szükségleteit.