Íme, ez került bele a NATO-Ukrajna Bizottság nyilatkozatába a magyar fél kérésre

Az elmúlt napok legfontosabb politikai eseménye volt Ukrajna számára és ezen belül számunkra is, hogy Kijevben tartották a NATO-Ukrajna Bizottság üléseit. Mint arról beszámoltunk, megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát Magyarország és ennek hatására, a hivatalos határidő lejárta után elfogadták a magyar javaslatot a NATO-Ukrajna közös nyilatkozattal kapcsolatban. De miről is szól a nyilatkozat? – erről a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont tett közzé részletes elemzést.

A 11 bekezdésből álló dokumentum 6. pontjának körülbelül fele épp az ukrajnai kisebbségekkel és az oktatási törvénnyel foglalkozik.

„A szövetségesek elismerésüket fejezték ki Ukrajnának az ukrán nép akaratát tükröző 2019-es békés és versenyképes választások sikeres lebonyolításáért. Az ukrán szavazók további lehetőséget nyújtottak az új kormánynak és a parlamentnek a széles körű reformok folytatására, amelyeknek teljes mértékben összhangban kell lenniük Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival. Ezen reformok sikere, ideértve a korrupció elleni küzdelmet is, döntő jelentőségű a virágzó és békés Ukrajna alapjainak megteremtésében, amely szilárdan épül a közös értékek, az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság elkötelezett európai demokráciái közé. E tekintetben a szövetségesek arra buzdítják Ukrajnát, hogy a NATO–Ukrajna Bizottság keretében rendelkezésre álló eszközöket, különösen az éves nemzeti programot használja ki a lehető legjobban arra, hogy elérje célját, a NATO alapelveinek és szabványainak végrehajtását. Ami a Verhovna Rada által 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvényt illeti, a szövetségesek sürgetik Ukrajnát, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait és következtetéseit. Ukrajna elkötelezett amellett, hogy ezt megteszi.”

A nyelvi intézet az elemző cikkében a Velencei Bizottság által kiadott, összesen 127 pontból álló dokumentum utolsó három (125., 126. és 127.) bekezdését idézi:

125. Tekintettel a fenti szempontokra, a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikk módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre. Különösen a más kisebbségi nyelvek – amelyek nem EU hivatalos nyelvek – megkülönböztető bánásmódját kell figyelembe venni.

126. Az aggodalmakat azonban más jogalkotási aktusok és a 7. cikk, különösen az általános középiskolai oktatásról szóló törvény végrehajtása során azonnal kezelni lehet. E tekintetben a Velencei Bizottság kiemelten ajánlja:
– a végrehajtási jogszabályok elfogadásakor teljes mértékben alkalmazni a 7. cikk (4) bekezdésében biztosított lehetőségeket az Európai Unió hivatalos nyelvein az adott kisebbségek számára történő megfelelő szintű oktatás biztosítása érdekében;
– az államnyelv tanításán túl továbbra is biztosítani a kisebbségi nyelvek oktatásának megfelelő arányát az általános és középfokú oktatásban;
– az államnyelv-oktatás minőségének javítását;
– az oktatási törvény vonatkozó, átmeneti rendelkezéseinek módosítását, annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre;
– a magániskolák mentesítését az új nyelvi követelmények alól a Keretegyezmény 13. cikkével összhangban;
– az új oktatási törvény végrehajtása keretében új párbeszédre kerüljön sor a nemzeti kisebbségek képviselőivel és minden érdekelt féllel az oktatás nyelvéről;
– annak biztosítását, hogy a törvény végrehajtása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségének megőrzését és a kisebbségi nyelvoktatás folytonosságát a hagyományos iskolákban.
127. A Velencei Bizottság és az Európa Tanács Demokrácia Főigazgatósága (II. Főigazgatóság) továbbra is az ukrán hatóságok rendelkezésére áll az e tekintetben szükséges segítségért.

Ami biztos, hogy a Velencei Bizottság ezen ajánlásai kapcsán Ukrajna egyetlen lépést sem tett.

A nemzetközi testület ajánlásainak 127. bekezdése akár reményekre is adhatna okot, ha azt gondoljuk, hogy az ukrán kormányzat a NATO miatt most majd szorosabban együttműködik a Velencei Bizottsággal, és azonnal nekilát az ajánlások végrehajtásának. A bizakodást visszafogja azonban az, ha megvizsgáljuk, ki képviseli jelenleg Ukrajnát a Velencei Bizottságban.

A Velencei Bizottság hivatalos honlapja szerint Mr. Serhiy Holovaty képviseli Ukrajnát ebben a testületben, aki egyben a kijevi Verhovna Rada elnökének jogi tanácsadója is és ezer szállal kötődik az ukrán hatalomhoz és mindenféle bírósághoz, köztük az alkotmánybírósághoz (amelyik nem talált kifogást a 7. cikkellyel kapcsolatban).

Sajtóhírek szerint a Velencei Bizottság a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény véleményezésére is készül. A nemzetközi jogász testület Kijevben járt delegációja számára az államnyelvi törvény kapcsán átadott, ukrán és magyar nyelven egyaránt közzé tett levele szerint az UMDSZ sem nagyon bízik abban, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásai gyökeres fordulatot hoznak az ukrajnai nyelvpolitikában.

Az ügy előzményei:

• Kárpátalja miatt a magyar kormány megvétózta a NATO közös nyilatkozatát
• Orbán Viktor az ukránoknak is üzent a Putyinnal tartott sajtótájékoztatón
• Elfogadták a magyar javaslatot a NATO-Ukrajna nyilatkozathoz
• A kárpátaljai magyarok jogairól szólt a NATO főtitkár