Trumpnak „joga volt” kérnie a vizsgálat megindítását „Ukrajna legkorruptabb vállalata” ellen

Donald Trumpnak „joga volt” kérnie a vizsgálat megindítását „Ukrajna legkorruptabb vállalata”, a Burisma ellen, a demokrata többségű amerikai képviselőházban viszont párthovatartozás szerint szavaznak majd az elnök elleni impeachment-folyamat keretében, márpedig Trump sorsáról az emberek lennének hivatottak dönteni – ezeket a gondolatokat fejti ki pénteken közzétett írásában Pat Buchanan.

A konzervatív amerikai politikai elemző, aki Ronald Reagan elnök egyik tanácsadója is volt, kétségbe vonja, hogy Trump részéről zsarolás történt volna.

Szerinte a törvények hű betartásáért felelős államfő joggal ragaszkodott ahhoz, hogy egy olyan rendszer (az ukrajnai), amely Washington segítségétől függ, vizsgálja ki a korábbi amerikai alelnök (Joe Biden) fiával kapcsolatos érdekkonfliktust és korrupciós ügyet.

Az elemző mindezt azzal kapcsolatban fejtegeti, hogy az amerikai fővárost hónapok óta foglalkoztatja a kérdés: van-e összefüggés az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély visszatartása és a között, hogy Trump arra kérte az ukrajnai vezetést, esetleg vizsgálja meg Joe Biden volt alelnök, a demokraták egyik jelenlegi elnökjelölt-aspiránsa és fia, Hunter Biden üzleti ügyeit. A demokrata párti törvényhozók szerint ugyanis Trump visszaélt hatalmával, amikor egy idegen országot a saját politikai céljai érdekében kért fel amerikai állampolgárok elleni vizsgálatra.
Az elemző emlékeztet arra, hogy Gordon Sondland, az Egyesült Államok Európai Unióhoz akkreditált nagykövete a szerdai meghallgatásán azt mondta: érvényesült a „valamit valamiért elv”.

Pat Buchanan szerint elkerülhetetlennek látszik az impeachment, vagyis az elnök felelősségre vonása és elmozdítása alkotmányos úton. Azt írja: a képviselőházban párthovatartozás szerint szavaznak majd, és mivel a demokraták vannak többségben, a voksolás kimenetele nem kétséges, az ügy a szenátus elé kerül. Buchanan nem titkolja véleményét, miszerint Trump sorsáról „az embereknek kell dönteniük”.

Az elemző ugyanakkor megjegyzi:

Trumpnak „joga volt vizsgálat megindítását kérnie (Ukrajna) legkorruptabb vállalata, a Burisma ellen”.

Majd kifejti: ez kiváltképp indokolt volt, mert Joe Biden alelnök fia havi 50 ezer dolláros javadalmazással járó igazgatótanácsi posztot kapott a Burismánál. Ez pontosan azt követően történt, hogy Joe Biden az ukrán államügyész leváltását követelte, majd miután ezt teljesítették, aláírta az egymilliárd dolláros amerikai hitelgaranciáról szóló megállapodást. Ezt az ügyet ki vizsgálta meg? – teszi fel a kérdést Buchanan.

A szerző szerint a demokraták krokodilkönnyeket hullajtanak a katonai segély visszatartása miatt. Felidézi: 2014 és 2017 között, tehát amikor Vlagyimir Putyin Oroszországa elfoglalta a Krím-félszigetet és támogatta a Donyec-medence szakadárjait, Barack Obama az Ukrajnának folyósított katonai segély címén – a néhai John McCain szenátor szavaival szólva – „csak takarókat és élelmiszert” küldött.

Buchanan kérdésbe sűríti álláspontját: „Ha Donald Trump a segélyek két hónapig tartó felfüggesztésével veszélybe sodorta nemzetbiztonságunkat, akkor vajon Obama nem sodorta-e még súlyosabb veszélybe nemzetbiztonságunkat azzal, hogy éveken keresztül megtagadta Ukrajnától a halált okozó fegyverek szállítását?”

A szerző végül utal arra is, hogy a Trump ellen lényegében a megválasztása óta tartó, általa „összeesküvésnek” nevezett támadássorozat eredőjét éppen most vizsgálja az igazságügyi tárca. Az eljárásból szerinte fény derül majd arra, volt-e bűncselekményre is utaló magatartás a korábbi amerikai kormányzaton belül annak érdekében, hogy befolyásolják a (2016-os) választások kimenetelét.