Ukrán nacionalista és veteránszervezetek többezres felvonulást szerveztek szerdán Kijevben, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalapításának 78-ik évfordulóján, amelynek végén az elnöki hivatal elé vonulva a szervezők felolvasták az államfőhöz intézett követeléseiket.
Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a demonstrálók követelik, hogy fogadjanak el törvényt a „kollaboráció” büntethetőségéről, azaz vezessék be a büntetőtörvénykönyvbe a „kollaboráns” fogalmát az ukrán államiság védelmében. Ezen kívül kezdeményezik, hogy vonják vissza a műsorszolgáltatási engedélyét a Moszkva-barátnak tartott ukrán tévécsatornáknak. A Donyec-medencei frontvonalon – ahol jelenleg hivatalosan fegyvernyugvás van érvényben – pedig követelték, engedélyezzék az ukrán katonáknak, hogy viszonozzák a tüzet, ha rájuk lőnek a szakadár ellenőrzés alatti területről.
A megmozdulás fő szervezői a Szabadság párt, a Nemzeti Hadtest (Nackorpusz) és a Jobboldali Szektor (PSZ), valamint veteránszervezetek voltak. A résztvevők javarészt nemzeti lobogókkal és a pártok, szervezetek zászlaival vonultak fel. A Majdanhoz, azaz a Függetlenség teréhez érve több égő, füstölő pirotechnikai eszközt meggyújtottak. Rendbontásról, atrocitásról egyelőre nem érkezett hír.
Ukrajnában október 14-én ünneplik az UPA megalapításának évfordulóját, amely egyben Ukrajna védőinek a napja, emellett még vallási ünnep – a Boldogságos Szűz Mária védelmének -, valamint a kozákság ünnepnapja is és néhány éve munkaszüneti nap. A nacionalista szervezetek hagyományosan minden évben felvonulást szerveznek Kijevben ezen a napon.
Az 1942-ben Sztepan Bandera által alapított Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) – az ukrán történészek jelenlegi álláspontja szerint – fő célja a független ukrán állam megteremtése volt. Ennek érdekében eleinte együttműködött a náci németekkel, később viszont szembefordult velük, mivel éppúgy, mint a szovjeteket, őket is megszállóknak tekintette, és ezután mindkét hadsereg ellen harcot vívott a második világháborúban.
