Harmincöt évvel azután, hogy az ukrajnai csernobili atomerőmű a világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját okozva felrobbant, újra beindultak a hasadási reakciók a reaktorcsarnokban. Több elmélet létezik, hogy mi erősítette fel a folyamatot, de még keresik a pontos magyarázatokat. Néhány éven belül megoldást kell találni a problémára, mert a folyamat vége olyan robbanás lehet, amely kárt tesz a szétolvadt erőművet körülvevő betonszarkofágban – számolt be a napi.hu tudományos lapokra hivatkozva.
Olyan ez, mint a parázs egy grillgödörben
– kommentálta a Science tudományos lapnak Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagokkal foglalkozó vegyésze azt a hírt, hogy egyre intenzívebbé váltak a hasadási reakciók a csernobili atomerőmű mélyén a szétroncsolt reaktorcsarnok alatt. A hasonlat azért találó, mert a nem megfelelően eloltott tűz, ha van éghető anyag a közelben, újra lángra lobbanthatja az előző esti tábortüzet.
Csernobilban az éghető anyagot maguk az eredeti uránrudak, az üzemanyagcellák jelentik, valamint azok grafit és cirkónium elemei. A fűtőelemek nagy része az 1986. április 26-án a négyes reaktorblokkban bekövetkezett baleset során nem használódott el, semmisült meg, hanem a többi anyaggal – köztük az oltáshoz eredetileg használt homokkal – lávává olvadt össze. Ez a kóriumlávának is nevezett sugárzó elegy befolyt és bemarta magát a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, majd ott „kihűlve” megkeményedett, de ebben még mintegy 170 tonna sugárzó urán van – az eredeti üzemanyag 95 százaléka.
Korábban is volt már rá példa, hogy erősödött a neutronszám: egy 1990. júniusi felhőszakadás után a részecskék növekvő számát mérték, mivel a víz befolyt a szarkofágba, lefolyt az így is forró kóriumhoz.
Most viszont az érzékelők úgy jelezték a neutronszám növekedését, hogy nem jutott víz a területre. Az egész folyamat ráadásul nem is figyelhető meg közelről, mert egy teljesen elzárt helyiségében növekszik a koncentráció. „Sok a bizonytalan tényező” – mondta Maxim Szavelijev, a Nukleáris Erőművek Biztonsági Problémáinak Intézete (Institute for Safety Problems of Nuclear Power Plants – ISPNPP) egyik kutatója, aki szerint nem kizárható, hogy egy újabb reaktorbaleset történhet az erőműben. A jó hír az, hogy a neutronszám csak lassan emelkedik, a szakembereknek így akár több évük lehet arra, hogy kitalálják, hogyan szüntessék meg a veszélyforrást.
Az ukrán tudósok most azt próbálják kideríteni, hogy a reakciók maguktól csillapodnak-e – vagy rendkívüli beavatkozásra van szükség egy újabb baleset elkerülése érdekében. Viszont egyelőre csak találgatni lehet, hogy a vízhiányában mi okozza a fokozódó intenzitást. Az egyelőre legvalószínűbbnek tartott elmélet szerint, ahogy a kórium szárad, külső rétege megkeményedik, egy olyan burokká válik, amelyről a neutronok visszapattannak, ezzel még hatékonyabban hasítva az uránatomok magját. Neil Hyatt a Science magazinnak „hihető és plauzibilis” feltevésnek nevezte ezt, de a mechanizmus és annak későbbi szakaszai egyelőre nem világosak.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
