Lavrov: Prága nem tájékoztatta Moszkvát az őrizetbe vett orosz állampolgár ügyéről

Csehország még nem adott tájékoztatást annak az orosz állampolgárnak az ügyében, akit Prágában, ukrán elfogatóparancs alapján, vettek őrizetbe, és amely ügyben Moszkva információért fordult a cseh félhez – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor hétfőn Moszkvában közös sajtótájékoztatót tartott San Marinó-i hivatali partnerével.

Lavrov elmondta, hogy Prágához hivatalosan a cseh fővárosban működő orosz nagykövetség és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) fordult felvilágosításért. A miniszter szerint Oroszország tudni szeretné, hogy mivel gyanúsítják az állampolgárát.
A prágai nemzetközi repülőtéren vasárnap a cseh rendőrség, Kijev által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján, őrizetbe vette Alekszandr Francsetti orosz állampolgárt, aki saját állítása szerint szerepet játszott a korábban Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatolásában. Moszkvában Alekszandr Basztrikin, az SZK elnöke elrendelte az őrizetbe vétel „alapos kivizsgálását”.

„Lehet, hogy a neonácik elleni harcról van szó, akik az úgynevezett önkéntes zászlóaljakba tömörültek, amelyeket még Nyugaton is illegálisnak ismernek el?”

– tette fel a szónoki kérdést Lavrov az őrizetbe vétellel kapcsolatban, az ukrán nacionalistákra célozva, akik az ukrajnai konfliktusban a Francsettivel ellentétes oldalon állnak.

„Szeretnénk megérteni, miről van szó, és reméljük, hogy a cseh hatóságok szigorúan betartják a törvényesség elveit, és nem engednek a politikai provokációknak”

– tette hozzá.
A prágai orosz nagykövetség konzuli osztályának vezetője a TASZSZ hírügynökség szerint hétfőn felkereshette Francsettit.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, hogy a moszkvai diplomáciai tárca részletes magyarázatot követelt Vitezslav Pivonka moszkvai cseh nagykövettől a cseh hatóságok indítékairól és arról, hogy milyen jogsértéssel vádolják az érintett orosz állampolgárt. Zaharova szerint a nagykövetet figyelmeztették, hogy Prága „Oroszországgal és állampolgáraival szembeni destruktív irányvonalának folytatása a kétoldalú kapcsolatok további romlásához vezet”, és Moszkva ezt nem fogja szó nélkül hagyni.

Orosz sajtóértesülések szerint a 48 éves Alekszandr Francsetti Prágában fitneszedző. Rendelkezik cseh lakhatási engedéllyel, de sokat tartózkodik Szevasztopolban. Kiadatását az ukránok kezdeményezték.

A Dozsgy orosz ellenzéki online televízió közölte, hogy Francsetti 2014-ben – elmondása szerint – megszervezte az Északi Szél elnevezésű felderítő csoportot, amely megakadályozta, hogy „terroristák” jussnak be Szevasztopolba. Háttér-összeállításában a tévé bemutatott olyan korábbi felvételeket, amelyeken a Prágában őrizetbe vett férfi azt állította, hogy a cseh parlamenten keresztül igyekezett beruházásokat szervezni a Krímbe, de olyat is, amelyen negatívan nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökről, azt állítva, hogy sosem találkozott még olyan emberrel, aki rá szavazott volna.

Ez a megnyilvánulása ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy korábban a kormányzó Egységes Oroszország párt egyik képviselőjének munkatársa volt. A Dozsgy cseh sajtóforrásokra hivatkozva azt állította, hogy Francsettit Prágában már 2019-ben potenciális biztonsági kockázatként emlegették. Őrizetbe vételét az online tévé összefüggésbe hozta Moszkva és Prága kapcsolatainak megromlásával és azzal, hogy Csehországban nemrégiben elítéltek két cseh állampolgárt, aki korábban a szakadárok oldalán harcolt a Donyec-medencei konfliktusban.
Csehország április 17-én közölte, hogy kiutasít 18 orosz követségi alkalmazottat, akit diplomáciai álcával dolgozó hírszerzőnek minősített. A döntést Prága azzal indokolta, hogy szerinte az orosz különleges szolgálatoknak közük volt egy csehországi lőszerraktár 2014-es, két emberéletet követelő felrobbanásához. Április 19-én a cseh kormány közölte, hogy a Roszatomot kizárja a Dukovany atomerőmű bővítésére kiírt pályázatából.
A
z orosz külügyminisztérium válaszul a moszkvai cseh nagykövetség 20 alkalmazottját nyilvánította nemkívánatos személynek. Prága anyagi jóvátételt követelt Moszkvától – sajtóértesülések szerint 30,2 millió dollárt -, amit az orosz fél visszautasított, egyben felvette Csehországot az Oroszországgal szemben barátságtalan államok listájára.