Folyamatosan fogy az ukrán népesség

A Lengyelországba irányuló ukrán bevándorlást vizsgálja a Migrációkutató Intézet legújabb Horizont 2021 elemzése – számolt be a Magyar Hírlap.

A tanulmány elején Gönczi Róbert, az intézet kutatója kiemeli, hogy az Európai Uniónak egy újfajta migrációs nyomással kell szembenéznie: a Fehéroroszországból érkező illegális migrációval. Emiatt pedig már a térségben Lengyelországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás.

Az újkori ukrán kivándorlás az 1990-es években kezdődött el. Ukrajna nettó kibocsátóország migrációs szempontból. A külföldön tartózkodó ukrán népesség nagysága több mint hatmillióra becsülhető, ami az ország lakosságának körülbelül 13 százalékát teszi ki – emeli ki Gönczi. A 2014-es belpolitikai események pedig még inkább fokozták az ukránok migrációját. Az Ukrajnát uraló politikai elit a függetlenség elnyerése óta képtelen volt megóvni a társadalmat a széles körű, súlyos szegénységtől – teszi hozzá.

Ukrajna lakossága folyamatosan csökken, a kivándorlás elsődleges oka a gazdasági válság. Ezért téves a lengyelországi ukránokat „menekülteknek” nevezni – Gönczi Róbert szerint.

Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 1990 és 2014 között Ukrajna népessége több mint 12 százalékkal csökkent.

Az Ukrán Nemzeti Bank becslései szerint a munkavállalási célú kivándorlás már olyan magas szinteket ért el csökkenő demográ-fiai tendenciák mellett, hogy akadályozza Ukrajna éves GDP-növekedését olyan szektorokban is, mint például az építőipar – emeli ki az adatok közül a kutató.

Ezzel szemben Lengyelországban a 2008-as válságot követő gazdasági fellendülés munkaerőhiányhoz vezetett, ami miatt a munkáltatók előszeretettel fogadtak munkavállalókat a szomszédos országból. A Lengyel Nemzeti Bank adatai szerint az országban évente 1,2 millió ukrán munkavállaló fordul meg. A mai Lengyelország lakosságának négy–nyolc százalékát adják az ukrán ideiglenes munkavállalók, nem számolva azokat, akik illegálisan érkeznek az országba.