Szijjártó szerint méltatlan a magyar-ukrán határon tapasztalható állapot

Hétfőn tartotta az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága szokásos év végi ülését, melyen az egyetlen napirendi pont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghallgatása volt. A nemzetpolitika a külpolitika lelke, ezért a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolat alakításakor a kormány arra törekszik, hogy olyan együttműködés jöjjön létre, amely a magyar nemzeti közösségek élethelyzetét javítja – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.  A meghallgatáson Bencsik János a Polgári Válasz elnöke, Országgyűlési képviselő az összes elszakított határon túli régióból hozott problémákat és kérdéseket a külügyminiszter elé. 

A külügy vezetője beszámolója elején elmondta, a szomszédos országok szinte mindegyikével javult a kapcsolat a tavalyi évhez képest, ez alól csupán Ukrajna a kivétel. 2021-ben 41-szer egyeztetett a szomszédos országokkal, és hattal sikerült utazást megkönnyítő megállapodásokat vagy kölcsönös védettségi igazolás elismerést kötni.

Sikertörténetek

• A román-magyar kapcsolatokról szólva elmondta, komoly sikertörténet, hogy egyre több közúti határkapcsolat jön létre a két ország között. Megállapodás született arról is, hogy 2024-től létrejön a harmadik autópálya kapcsolat is, Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon. Továbbá 2024-ig befejeződik a Budapest-Bukarest vonatösszeköttetés fejlesztése is.
• Szerbiával kapcsolatban elmondta, hogy az idén átadták a két országot összekötő gázvezeték interkonnektort, mely hozzájárul Magyarország hosszútávu gázellátottságához. Beszélt arról is, hogy megkezdték a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, valamint a Szeged-Szabadka közötti nyomvonal fejlesztése is.
• Szlovákiával kapcsolatban elmondta, hogy átadták a keleti- és nyugati részen azokat a magasfeszültségű villamosenergiai összeköttetéseket, melyek szintén a két ország energiabiztonságához járulnak hozzá. Letették az Ipolydamásdnál létesítendő híd alapkövét is.

Nemzetpolitikai stratégia, gazdaságfejlesztési támogatások

A külügyminiszeter szerint, egy kormánynak fontos stratégiai kérdés, hogy a nemzetpolitikát milyen alapokra helyezi:

mi úgy gondoljuk, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi jó a határon túli közösségeknek, hanem meg kell kérdezni őket, mire van szükségük, ahhoz, hogy a helyzetük javuljon.

Mikor ezt a kérdést feltettük, a válasz minden hátáron túli területről az volt egyöntetűen, hogy szeretnék gazdaságilag megerősíteni közösségeiket – tette hozzá a Szijjártó. Ekkor indultak el a gazdaságfejlesztési programok 6 szomszédos országban. E programok számos pozitívummal járnak az adott országokban, helyben jönnek létre munkahelyek, helyeben fizetnek be adót, stb.

Példaként említette Kárpátalját, ahol az 5 év alatt 34 ezer vállalkozásnak, összesen 16,5 milliárd forint támogatás jutott.

A Vajdaságban 14 ezer vállalkozás 57 milliárd forintot kapott, Erdélyben pedig 6 ezer pályázó kapott összesen 88 milliárd forintot, Felvidéken 3800 vállalkozás 21,5 milliárd forintot.

Hozzátette, a gazdaságfejelsztési programok a jövőben is folytatódnak.

Megjegyezte: a világjárvány alatt csaknem 2 milliárd forint értékben segítették lélegeztetőgéppel, teszttel, az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközökkel a szomszédos országokat.

Határátkelők

Az ukrán-magyar határátkelőkkel kapcsolatban kifejtette, hogy folyamatosan megy az egyezkedés az ukránokkal a Nagypalád-Nagyhódos határátkelő megnyitásáról.

A miniszter elmondta, minden tárgyalás után rendkívül bizakodóan ér végét, aztán semmi se történik, és a következő tárgyalás ott kezdődik, ahol az előző végződött.

A miniszterhez intézett kérdések elején Bencsik János (Polgári Válasz), kiemelte a külügy pozitív intézkedéseit, lépéseit.

Szijjártó Péter Bencsik János érdeklődésére közölte: a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a külpolitikát, ezért nem jó, hogy az európai külpolitika szinte már csak szankciókból és elítélő nyilatkozatokból áll, ami komoly kárt okoz az európai gazdaságnak.

Kérdésében Bencsik János arra az évtizedek óta fennálló problémákat vetette fel, melyek az ukrán-magyar határátkelőkön tapasztalhatók.

Érthetetlen, hogy miért nem tudják megoldani. Továbbra is tűrhetetlen állapotok uralkodnak, alaposan utánajártam, sokakkal beszéltem, még egy határhelyzettel kapcsolatos Facebook-csoportba is beléptem, és rengeteg kommentet, beszámolót elolvastam

– tette hozzá a Bencsik János, majd egy, a tiszabecsi határon ingázó levelét olvasta fel. Az országgyűlési képviselő megjegyezte, hogy ne csak a parlamenti választások napján tudjanak gyors határátkelésről gondoskodni.

A külügyminiszter válaszában ígéretet tett, hogy a problémát haladéktalanul jelezni fogja Pintér Sándor belügyminiszternek és a felolvasott levelet is továbbítja neki.

Én is sokszor léptem át az ukrán-magyar határt, és elmondhatom, az ottani körülmények méltatlanok Európához, és ezeken javítani kell

– tette hozzá Szijjártó Péter.

A Polgári Válasz a többi ellenzéki párttal szemben helyesnek tartja, hogy Magyarország mindaddig blokkolja Ukrajna európai integrációját, ameddig nem biztosítja a legalapvetőbb nemzeti közösségi jogokat. Erre reagálva Szijjártó Péter ismét megerősítette, hogy a kárpátaljai magyarok biztosak lehetnek abban, hogy addig blokkolják a NATO-s illetve EU-s közeledéseket, amíg a helyzetük nem javul. Elfogadhatatlan, hogy lépésről lépésre szorítják vissza a magyarok jogait Ukrajnában – tette hozzá Szijjártó.

Egyéb kérdések

A vajdasági magyarok tekintetében a Polgári Válasz országgyűlési képviselője, több kérdést is felvetett a külügy vezetőjének. Ilyen például, az olyan magyarországi kitüntetések odaítélése, melyet nyíltan magyarellenes tevékenységükről ismert személyek kaptak. Szijjártó Péter válaszában általánosságban elmondta, hogy nemzetpolitikai kérdésekben mindig a megválasztott nemzetiségi vezetők véleményére hagyatkoznak. Minden egyes szerbiai tárgyalás előtt és után egyeztetek a VMSZ elnökével, hozzátette, ha „ők javasolnak egy kitüntetést, akkor a magyar kormánynak kötelessége helyt adni ennek”. Bővebben ITT.

Az új román kormánykoaliciót illetően a külügyminiszter bizakodó, büszke az RMDSZ-re a kormányválságban tanúsított helyzetkezelésére utalva. Az Úz-völgyi katonatemető ügyében folyamatosan kapcsolatban vannak az RMDSZ-el, de előrelépés nem történt. Részletek ITT.

A 2022-es országgyűlési választások kapcsán Bencsik János elmondta:

90%-os támogatásra számíthatnak, ezt csendben nézhetik, örülhetnek az eredménynek anélkül, hogy exportálnák külhonba a belpolitikai csatározásokat, lejárató kampányokat, álhíreket.

A képviselő kérte, vesse latba a tekintélyét, hogy ne ismétlődjön meg a 2018-as kampány, mely szerinte feleslegesen növelné a megosztottságot, sebeket ejtene mindkét oldalon, nem segíti, hanem kifejezetten árt a magyar-magyar kapcsolatoknak, roncsolja az összetartozás-tudatot mindként oldalon.