A Fehér Ház megbecsülte, hány áldozata lehet az orosz inváziónak Ukrajnában
A Fehér Ház becslése szerint egy nagyszabású, Ukrajna-ellenes orosz inváziónak akár ötvenezer polgári áldozata is lehet, a támadás pedig újabb menekültválságot robbanthat ki Európában, 1-5 millióan kelnének útra, elsősorban Lengyelország felé – számolt be az Index.
Egy nagyszabású támadás sok áldozattal járna. A becslések szerint 25-50 ezer civil, az ukrán hadsereg 5-25 ezer, illetve az orosz hadsereg 3-10 ezer tagja veszíthetné életét az összecsapásokban. Az invázió következtében 1-5 millió menekült kelne útra, elsősorban Lengyelország felé – írja a New York Times.
Amennyiben Putyin a megszállás mellett dönt, amerikai tisztviselők szerint az csak valószínűleg február második felében fog bekövetkezni. Addig még inkább megdermed a talaj, ami megkönnyíti a nehéz járművek és felszerelések mozgatását, és befejeződik a téli olimpia, ami segítheti az orosz elnököt abban, hogy ne kerüljön szembe kritikus szövetségesével, Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Az Ukrajna elleni támadás öt lehetséges forgatókönyve
Hogy Putyin a maximalista megközelítést alkalmazza, és megkísérli elfoglalni egész Ukrajnát, vagy megelégszik az oroszok lakta keleti területek bekebelezésével – erre a kérdésre az amerikai, európai és ukrán tisztségviselők még nem találták meg a választ.
Európában a felsorolt bizonyítékok alapján azt valószínűsítik, hogy a Kreml először kibertámadásokkal megbénítaná Ukrajna elektromos hálózatát és kommunikációját, majd elfoglalná Kelet-Ukrajna oroszok lakta területeit azzal a céllal, hogy az országot nagyjából a Dnyeper folyó mentén kettévágja. Az USA nem zárja ki ennek a lehetőségét, kivált, ha Putyinnak az a taktikája, hogy egy kisebb katonai akcióval még inkább megossza az európaiakat a legsúlyosabb gazdasági szankciók életbe léptetéséről.
A nyugati hírszerzés szerint az orosz katonai vezetők bíznak abban, hogy egy villámháborúban el tudják foglalni Ukrajnát, fenntartásaik vannak azonban azzal kapcsolatban, vajon képesek lennének megtartani az országot, ahol ellenállásra számíthatnak. NATO-spekulációk szerint az sem kizárt, hogy Putyin megszállja az országot, megpróbálja megváltoztatni az ukrán vezetést, majd részben visszavonja erőit.
A kongresszusi tájékoztatón az amerikai tisztviselők – Lloyd Austin védelmi miniszter, Antony Blinken külügyminiszter, Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés elnöke és Mark Milley tábornok, vezérkari főnök – öt lehetőséget vázoltak fel, amelyekkel Putyin ambíciói függvényében élhet:
- az ukrán elnök, Zelenszkij menesztése államcsínnyel;
- a Krím elcsatolásához hasonló, korlátozott behatolás Kelet-Ukrajnába;
- a kelet-ukrajnai Donyeck-medence elfoglalása, majd a Donbasz független köztársaság kikiáltása;
- egy donbaszi behatolás, amit az ország teljes keleti részének annektálása követ;
- egész Ukrajna elfoglalása.
Ez utóbbi az a forgatókönyv, amely vélhetően a legtöbb áldozattal járna, és feltehetően a legkeményebb szankciókat vonná maga után az Egyesült Államok és Európa részéről.
Az orosz elnök katonai értelemben minden lehetőségre felkészült – állítja az amerikai vezérkari főnök.
Ha most olyan időszakban élünk, amikor valaki bevonulhat egy országba, elfoglalhatja, és magáénak vallhatja, nem hiszem, hogy meg fog állni Ukrajnánál
– visszhangozta a kongresszusi tájékoztató után Marco Rubio azt a félelmet, hogy Putyin megpróbálja átrajzolni a kontinens térképét, és feltámasztani a Szovjetuniót.
A floridai republikánus szenátor szerint az orosz invázió „majdnem biztos”.
Az orosz csapatok felállása arra utal, hogy csipeszbe fogják Ukrajnát, és három irányból – Fehéroroszország felől északról, keletről és a Fekete-tenger felől délről – támadják meg.
Az európai tisztviselők kétkedéssel fogadják egész Ukrajna lerohanásának tervét. Egyesek úgy vélik, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck-medence vagy legfeljebb Kelet-Ukrajna annektálása a cél, amelynek nyugati határa a Dnyeper folyó lenne.
