Öt napja toporog az orosz gigakonvoj Kijev kapujában. Mi állíthatta meg?

A háború eseményeit követő olvasóink talán emlékeznek még arra, hogy vasárnap este bukkant fel egy több száz járműből álló orosz járműoszlop az ukrán fővárostól északra, ami azután a hétfői műholdas felvételek alapján több mint 60 kilométer hosszú kígyóvá duzzadt.

Ugyan a konvoj eleje hétfőn is már csak 30 kilométerre volt Kijev külső kerületeitől, de szerda reggelre alig 15 kilométert sikerült haladnia, csütörtökre pedig brit hírszerzési jelentések szerint lényegében megállt az előrenyomulás. A csigatempót az amerikai kormány szerdán azzal magyarázta, hogy „az oroszok átcsoportosítják és átértékelik taktikájukat, logisztikai és ellátási nehézségeik vannak, harmadrészt pedig az ukrán ellenállás is nehezíti a haladásukat”.

Pénteken pedig újabb elemzések alapján a Pentagon egyik illetékese azt mondta a CNN-nek, hogy az ukránok jó érzékkel robbantottak fel egy nehezen megkerülhető hidat (amiből adódik az újabb kérdés, hogy az orosz hadsereg miért nem vetette be a pontosan ilyen helyzetekre tartogatott speciális hidászjárműveit) és számos támadás is lassította a haladást. A támadások azonban nem okoztak nagy károkat a lényegében mozdulatlan céltáblaként (vagyis céltáblák soraként) tébláboló járműoszlopban, ezt a tényt pedig a BBC-nek nyilatkozó katonai szakértők azzal magyarázták, hogy valószínűleg Ukrajna kifogyhatott a Bayraktar TB2-es támadó drónokból, vagy pedig megmaradt légierejét Kijev védelmére tartogatja. Egyébként Ukrajna már önmagában azt a tényt is sikerként könyvelheti el, hogy az ukrán légierő több mint egy héttel a háború kezdete után mindig harcképes maradt.