Morawiecki: Javoriv megtámadásával Oroszország Európa humanitárius erőfeszítését akarta meghiúsítani

Az ukrán-lengyel határ közelében fekvő Javoriv gyakorlótér elleni orosz légitámadás célja pánikkeltés volt a civil lakosság körében, valamint Európa humanitárius erőfeszítésének meghiúsítása – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Varsóban.

Morawiecki Ingrida Simonyte litván kormányfőt fogadta Varsóban, megbeszélésükhöz online Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is csatlakozott a három országot összekötő, Lublini Háromszög elnevezésű fórum keretében.
A tárgyalást követő sajtóértekezleten Morawiecki hangsúlyozta: az ukrán Lviv várostól közel 40 kilométerre, az ukrán-lengyel határtól pedig mintegy 20 kilométerre fekvő Javoriv a háború elől menekülők útvonalán fekszik.
Az oroszok célja, hogy „meghiúsítsák azon humanitárius erőfeszítést, melynek segítségével Lengyelország, Litvánia, Európa ártatlan embereken, nőkön, gyermekeken akar segíteni” – jelentette ki a lengyel kormányfő.
A javorivi gyakorlóteret vasárnap reggel ért orosz légitámadásnak harmincöt halálos áldozata és 134 sebesültje van.
A háború kitörése óta az ukrán civil lakosságot ért orosz támadásokra utalva Morawiecki „Európa közepén elkövetett mészárlásról” beszélt. Elmondta: Varsó tudatosítani próbálja minden európai partnerében, hogy a Moszkvával fenntartott viszonyban nem megújítható az úgynevezett „business as usual”, vagyis a kereskedelmi kapcsolatok már nem térnek vissza a szokásos kerékvágásba.
Szorgalmazta az orosz állami vagyon, valamint az orosz oligarchák vagyonának teljeskörű külföldi befagyasztását, valamint azt, hogy ezen vagyonból alapot létesítsenek Ukrajna és az ukrán menekültek támogatására. „Vannak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közvetlenül együttműködő oligarchák, akikre eddig nem vonatkoznak a szankciók” – emlékeztetett.

Felidézve, hogy az Európai Unió jelenleg végrehajtja a Moszkvával szemben kivetett harmadik szankciócsomagot, Morawiecki szót emelt a negyedik csomag kidolgozása mellett.

Közölte: uniós jóváhagyás esetén Lengyelország kész leállítani a lengyel-fehérorosz határon történő közúti teherforgalmat. Ezzel megakadályoznák, hogy a szankciók alá vett, illetve kettős felhasználású – vagyis katonai célokra is alkalmazható – termékeket Európából Oroszországba szállítsák. A lengyel-fehérorosz határátkelőkön már most is szigorúak az ellenőrzések – húzta alá Morawiecki.
A menekültek nyugat-európai befogadása kapcsán feltett újságírói kérdésre Morawiecki aláhúzta: az uniós államok készek erre, de az elmenekülők döntő többsége vissza akar térni Ukrajnába a háború után, ezért a szomszédos államokban akarnak maradni.
Egyúttal kiemelte: a menekültek befogadása, bár a lengyelek számára ez „szívügy”, a „szemünk láttára történő geopolitikai változással” is összefügg.
„A helyzet rendkívüli” – hangsúlyozta. Az ukránok nemcsak a saját szabadságukért, hanem az Európa keleti részében fekvő országok szabadságáért is harcolnak – tette hozzá, sorolva Lengyelország mellett Finnországot, a három balti országot, Szlovákiát, Magyarországot és Romániát.
A Moszkvával szembeni szankciók bővítését szorgalmazta felszólalásában Ingrida Simonyte is. Annak kapcsán, hogy az orosz csapatok Fehéroroszország területéről is támadják Ukrajnát, a litván kormányfő aláhúzta: ez változtat a térséget érő biztonsági kockázatok értékelésén, minél hamarabb ki kell dolgozni a NATO integrált légvédelmének új koncepcióját.
Denisz Smihal a sajtóértekezleten megerősítette Kijev kérését az ukrajnai égbolt teljes lezárására. A NATO ilyen lépése, szerinte, ukránok ezreinek életét mentené meg.