Csaknem kétszáz kulturális műemléket romboltak le Ukrajnában

Bár több mint nyolcezer kilométer választja el őket, egy csapat elszánt archeológus, antropológus és techszakember hónapok óta műholdképeket figyel, és azon dolgozik, hogy kivegye részét az ukrán kulturális örökség megóvásából. A bombákat nem tudják megállítani, hasznos információkkal viszont elláthathják még a tengerentúlról is az ukránokat, emellett dokumentálják az oroszok által végzett pusztítást – egyúttal bizonyítékot gyűjtenek ellenük.

Az már a háború eleje óta látszik, hogy az oroszok nemcsak az ukránokat, de a kultúrájukat is el akarják törölni a színről, így nagyon hamar érkeztek hírek arról, mekkora károkat szenvedett eddig az ország kulturális öröksége. Március elején Marija Primacsenko, az egyik legismertebb ukrán festőnő leghíresebb képei égtek el egy múzeum felrobbantása során, és ez csak egy a rengeteg veszteség közül. Egy külföldi kezdeményezés most számszerűsíteni is tudja, hogy pontosan mennyi közül, a számok pedig már hónappal a háború kitörése után is megdöbbentőek.

A Cultural Heritage Monitoring Lab (CHML), azaz a kulturális örökség monitorozásáért létrejövő műhely a virginiai Természettudományi Múzeum és a Smithsonian Cultural Rescue Initiative (SCRI) összefogásában alakult meg. Alapjául a Smithsonian Intézet korábbi projektje szolgált: 2010-ben egy másik pusztítás kapcsán hívták életre a kezdeményezést, igaz, akkor nem az ember, hanem a természet ereje okozott katasztrófát, amikor a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés tönkretette Haiti fővárosát, Port-au-Prince-t. A megmozdulás során több mint 30 ezer műkincset sikerült megmenteni, rengeteg adatot gyűjtöttek, ezek segítségével közel 150 olyan szakembert képeztek, akiknek szakterületükké vált a műemlékek kezelése az ehhez hasonló krízishelyzetek esetén. Tapasztalataikat aztán továbbadták: világszerte tréningeket tartottak a kulturális szcénában dolgozóknak, katonáknak és a készenléti egységek tagjainak arról, hogy mit kell tenni a katasztrófasújtotta övezetekben a műkincsekkel. 2010 óta egyebek mellett Szíriában, Irakban, Egyiptomban, Maliban, Nepálban és Afganisztánban is a műemlékek segítségére siettek. Az SCRI kezdeményezéséhez több tucatnyi kulturális intézmény csatlakozott, mindenki a maga módján próbál segíteni a katasztrófasújtotta területeken.

A most kiadott jelentés a háború kitörése, február 24. és április 2. közötti időszakot vette alapul. A kevesebb mint másfél hónap alatt az adatok alapján 191 kulturális jelentőségű objektum sérült meg Ukrajnában a harcok következményeként. Köztük van

-111 emlékmű,
-58 templom,
– 10 múzeum,
– 9 műemlék,
– két művészeti központ (köztük a mariupoli színház)
-és egy történelmi jelentőségű helyszín.

Ezek azok, amiket a távérzékelés alapján – elsősorban a műholdképek és a helyszíni fotók monitorozása alapján – potencionálisan megrongálódottnak könyveltek el a kutatók. Fontos hozzátenni, hogy nem tesznek különbséget a pusztítás mértéke szerint, azaz listázzák azokat is, amelyek kisebb, látható kárt szenvedtek, de azokat is, amelyek teljesen megsemmisültek. A jelentés szerint azonban a valós szám ennél nagyobb, sok pusztításról vagy nem érkezett hír, vagy nem sikerült még hiteles forrás által megerősíteni, vagy nem látható a műholdfelvételeken. Brian Daniels, a csapat egyik antropológusa szerint a jelentés kiadása óta a számok ráadásul ugrásszerűen megnőttek, így már a megrongált vagy megsemmisített kulturális emlékművek száma máris jóval több lehet. A CHML és a SCRI is helyi partnerektől igyekszik megerősítést szerezni a helyszínek állapotával kapcsolatban. Egyúttal térképre is rakták a találatokat, ezek alapján nem meglepő módon Kijev, Mariupol és Donyeck környéke a leginkább érintett a kulturális örökség pusztulásában. Damian Koropeckij, a csapat egyik elemzője arra is talált bizonyítékot, hogy az oroszok által uralt donyecki és krími területeken a lerombolt emlékművek helyére már újakat emeltek – olyanokat, amelyek az orosz kultúrát éltetik.

Részletek ITT.