Kuleba: Ukrajna az egész Donyec-medencét fel akarja szabadítani

Ukrajna célja a Donyec-medencével kapcsolatosan megváltozott, győzelem esetén az Oroszország által elfoglalt teljes területet szeretné felszabadítani – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában, amelyet kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

A tárcavezető nem zárta ki ugyanakkor a tárgyalások lehetőségét erről a kérdésről Oroszországgal.

„A háború első hónapjaiban számunkra a győzelmet az jelentette, hogy az orosz csapatok visszavonulnak a február 24-ig elfoglalt pozícióikba, és az okozott károkat megtérítik. Ha viszont elég erősek vagyunk a katonai fronton, és megnyerjük a Donyec-medencéért vívott csatát, amely döntő lesz a háború további dinamikája szempontjából, akkor a győzelem számunkra kétségtelenül a többi megszállt területünk felszabadítása lesz”

– fejtette ki a miniszter.
Kuleba szavai szerint csak az orosz vereség teszi lehetővé Ukrajna számára, hogy újra megnyissa fekete-tengeri kikötőit, és helyreállítsa gazdasági exportját. „Amennyiben Kijev még több katonai támogatást kap, akkor visszaszoríthatjuk őket (Oroszországot) Herszon megyéből, legyőzhetjük a Fekete-tengeri Flottát, és szabaddá tehetjük az átjárót a tenger felé” – mondta.
Az ukrán külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a nyugati partnerek továbbra is támogatják Ukrajnát, és korszerű fegyvereket biztosítanak az orosz fegyveres erők elleni küzdelemhez. A miniszter kifejezésre juttatta: biztos abban, hogy Ukrajnát a szövetségesei „a végsőkig támogatják”, beleértve Oroszország „kiűzését” a Donyec-medencéből és a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről, hiszen szerinte Moszkva agressziója adott új célt a Nyugatnak.

„Amikor három hónappal ezelőtt a demokrácia hanyatlóban volt, és az autoriter rezsimek támadásba lendültek, Ukrajna ellenállása visszaadta az Egyesült Államok és az EU egységét” – vélekedett Kuleba. „Már most is érzik, hogy a mi győzelmünk az ő győzelmük lesz, ezért gondolom úgy, hogy támogatni fognak minket”

– fűzte hozzá.
A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy a Donyec-medence egészének visszafoglalása Ukrajnának is túl sok véráldozattal járhat, ezért lehetségesnek nevezte, hogy Kijevnek tárgyalnia kell a rendezésről Oroszországgal.

Kuleba reagált Emmanuel Macron francia elnök kijelentésére, miszerint még évtizedekbe is telhet, hogy Ukrajna csatlakozhassék az Európai Unióhoz. A miniszter leszögezte: ha Ukrajna nem kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, akkor az megtévesztő lenne az Európai Unió részéről, és ezt Ukrajna „nem fogja lenyelni”.

„Három hónappal ezelőtt ennek az országnak még kilátása sem volt a tagságra. Most arról vitatkoznak, hogy meddig fog tartani a csatlakozási folyamat” – jegyezte meg Kuleba. Szerinte most Ukrajna számára az lesz a legfontosabb, hogy júniusban megszerezze az EU-tagjelölti státust. Kitérve arra, hogy Macron és néhány más európai vezető a társulás más formáit javasolta Ukrajna számára, szerinte ez a csere nem elégítheti ki Kijevet.

„Ha nem kapunk tagjelölti státust, az csak egyet jelent: azt, hogy Európa megpróbál becsapni bennünket. Mi pedig nem fogjuk ezt lenyelni. Ukrajna az egyetlen hely Európában, ahol az emberek meghalnak azokért az értékekért, amelyeken az EU alapszik. És úgy gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartani”

– hangoztatta a külügyminiszter.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a napokban Kijev kitöltötte az EU-tagjelölt ország státusának megszerzésére vonatkozó kérdőív második, egyben utolsó részét. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy júniusban véleményezi Ukrajna válaszait.
Közben Szvjatoszlav Palamar, a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén az orosz erőkkel harcoló Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravdát arról tájékoztatta, hogy az orosz hadsereg az éjjel is ágyúzta és bombázta a gyártelepet, s ennek következtében az ukrán oldalon sokan súlyosan megsebesültek. Pontos számot nem közölt, ugyanakkor ismét sürgette, hogy gondoskodjanak a sebesült ukrán katonák kimenekítéséről.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó egy tévéműsorban arról számolt be, hogy Izjum városában az egyik többemeletes, még egy márciusi orosz csapás következtében megsemmisült ház romjai alól 44 civil holttestét emelték ki. Úgy vélekedett, hogy ez újabb háborús bűntett, amelyet az orosz csapatok követtek el Ukrajnában, és amiért felelni fognak. Hozzátette, hogy Izjumnál még most is heves harcok dúlnak. Állítása szerint az ukrán fegyveres erők tartják állásaikat, de a város több, mint két hónapja ténylegesen orosz kézen van. Közölte, hogy lehetetlen a lakosokat evakuálni, vagy humanitárius segélyt szállítani nekik.

A kijevi városi tanács kedden azt közölte, hogy a fővárosban mindeddig 390 épületben keletkeztek károk az orosz csapásokban. Ezek között 222 többlakásos épület, továbbá 75 oktatási, valamint 17 egészségügyi intézmény van. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Vitalij Klicsko polgármester múlt szombaton kijelentette: május 9-e után Kijevbe az ott lakók „lassacskán kezdhetnek visszatérni”. Közölte, hogy jelenleg mintegy 2,2 millióan tartózkodnak a fővárosban.